Államilag védett kulturális értékek

Van, amit tilos kivinni az országból

Kevesen tudják, hogy aki külföldre visz festményt, hangszert, bútort, vagy akár csak régi könyvet, bélyeget, annak erre hatósági engedélyt kell kérnie. Az ideiglenes kivitelt ugyanúgy engedélyeztetni kell, mint a véglegest. Minderre egy huszti olvasónk hívta fel a figyelmünket, aki az iránt érdeklődik, mi a teendő, ha valaki családi hagyaték részeként szeretne valamilyen kulturális értéket kivinni az országból. A kérdést a kulturális értékek államhatáron át történő mozgását ellenőrző megyei hivatalhoz továbbítottuk.

A nevezett állami hivatal Ukrajna Kulturális és Művészeti Minisztériumának égisze alatt működik, Ungvár mellett további hét ún. regionális központban: Kijevben, Dnyipropetrovszkban, Odesszában, Szimferopolban, Csernyivciben, Herszonban és Lembergben.

A hivatal feladata védeni az ország jegyzett kulturális értékeit. A szolgálat állandó munkatársai és a felkért szakértők megvizsgálják a külföldi kivitelre szánt képzőművészeti alkotásokat, antik bútorokat, hangszereket, régi nyomtatványokat, fotókat, filmeket stb., és csak azokra az értékekre adnak hatósági végleges kiviteli engedélyt, melyek nem esnek állami védelem alá. Ideiglenes jelleggel, a nevezett hatóság engedélyével bármilyen érték kivihető az országból, amit a visszahozatal után a szakértők ismét megvizsgálnak (ugyanaz került-e vissza, amit kivittek, nem károsodott-e esetleg stb.).

Kiviteli tilalom alá esnek azok a kulturális értékek, melyek részei az államilag nyilvántartott kulturális örökségnek, a Nemzeti Levéltári Alapnak vagy a Nemzeti Múzeumi Alapnak - tudtuk meg Berecz Margaréta művészettörténésztől, az Ungváron működő állami szolgálat szakértőjétől. Az állam védelme alá eső (jegyzett) értékek végleges elvitelére nem adható engedély, azok csak ideiglenesen vihetők ki - pl. kiállításra, fesztiválra - az országból. Kárpátaljai példánál maradva, államilag védettek például Erdélyi Béla, Koczka András, Boksay József neves kárpátaljai alkotók festményei, de ugyanígy számos más, ismert ukrajnai festőművész, grafikus, szobrász, egyéb képzőművész jegyzett alkotásai is.

Engedélyhez kötött továbbá például az 1950 előtt készült egyedi bútorok, hangszerek külföldre vitele, de ugyanígy a jegyzett postai bélyegeké, fél évszázadnál régebbi könyveké és egyéb nyomtatott kiadványoké, diafilmeké, fotóké stb.

Akkor is fel kell keresni az értékvédő szolgálatot, ha valaki ideiglenesen visz ki az országból valamilyen kulturális értéket (akár védettet, akár nem), hogy a szakértők "bevizsgálják" a szóban forgó tárgyakat, majd hivatalos engedélyt adjanak kivitelükre. Ilyen eset például, amikor külföldi kiállításra visznek művészeti alkotásokat, vagy egy együttes, hagyományőrző csoport külföldi vendégszereplésre hangszert, népviseletet visz magával.

- A külföldre szánt családi hagyaték kulturális értékeit is alá kell vetni az állami vizsgálatnak. A szakértők ilyenkor minden egyes arra érdemes tárgyat, műtárgyat megvizsgálnak, majd eldöntik, hogy adható-e rá kiviteli engedély. A szakértői felmérés történhet úgy, hogy az adott műtárgyat, régiséget behozzák a hivatalba, de úgy is, hogy a szakértő házhoz megy, pl. ha nagyobb bútorokat vagy egy teljes hagyatékot kell felmérni - mondja Berecz Margaréta.

Mi szükséges ahhoz, hogy hatósági engedélyt kapjunk például egy festmény vagy kerámia külföldre viteléhez?

1. Kérvény a kiviteli engedély kiállítására az érték tulajdonosa részéről. 2. A kérelmező személyigazolványa. 3. Hivatalos dokumentum, amely igazolja az adott értéktárgy tulajdonjogát; hangszer esetén ilyen dokumentum annak eredetokmánya is. 4. Három szöveges lista a kivitelre szánt kulturális értékekről, továbbá 3-3 színes fénykép (13x18 cm) valamennyi tárgyról. 5. Amennyiben ideiglenes kivitelről van szó, akkor egy szerződés (és annak hivatalos másolatai) az értékeket szállító és fogadó személy, intézmény között, amely rögzíti a kivitel célját, határidejét, megőrzési garanciáját, az értékek biztosítását. 6. Az állami szakértői vizsgálat következtetése az adott kulturális értékre vonatkozóan.

Az értékvédő hivatal vizsgálja az országhatáron a vámhatóság által lefoglalt kulturális értékeket is.

Fontos tudnivaló, hogy amennyiben turistaként vásárol valaki festményt, antikváriumi régiséget, ahhoz, hogy legálisan vihesse ki azt az országból, ugyancsak állami szakvizsgálatnak kell alávetnie, majd hivatalosan engedélyeztetni a kivitelt. Az értékvédő hivatal által kiállított kiviteli tanúsítvány érvényességi ideje hat hónap.

Az állami szakértői vizsgálat fizetett szolgáltatás. Ennek tarifái: festmény egyszerű vizsgálata esetén 12 hr/festmény (összetett vizsgálat esetén 24 hr), grafika 10 db fölött 9 hr (18 hr), szobor 10 hr (21 hr); nyomtatott kiadványok - könyvek, kották stb. -, archív dokumentumok - fénykép, filmszalag, fonográfhenger -, valamint bélyegek, érmék esetében egyszerű vizsgálatnál 7hr/db (összetett vizsgálatnál 14 hr). A dekoratív-használati iparművészeti tárgyak vizsgálatáért darabonként 9 (16) hrivnyát kell fizetni, a történelmi értéket képviselő tárgyakéért (pl. régi óra, varrógép, írógép stb.) 10 (21) hrivnyát. A sürgősségi vizsgálat feláras, ilyenkor a díj 25%-ával kell többet fizetni; amennyiben külső helyszínen (nem a hivatalban) kerül sor a szakértői vizsgálatra, a felmérés 50%-kal drágább.

A hivatal adatai azt igazolják, hogy a legtöbben tisztelik a törvényt és kiváltják a kiviteli engedélyt, még ha az pénzbe is kerül. 2004-ben a hivatal közel 1500 festményre, 32 vallási-kultikus tárgyra, 6 ezernél több dekoratív- és iparművészeti tárgyra, félszáz nyomtatott kiadványra, ugyanennyi hangszerre, valamint ezernél több bélyegre adott végleges kiviteli engedélyt.

Popovics Zsuzsanna