A zöldségek hajtatásáról néhány szóban
Hajtatásnak nevezzük azt a termesztési módszert, amelynél a növény mesterséges klímájú térben fejlődik.
Vidékünkön rendszerint már kora tavasszal elegendő a napfény, de alacsony a levegőhőmérséklet a növények fejlődéséhez. A növények hajtatásának döntő feltétele a megfelelő hőmérséklet biztosítása. A hajtatásnak az élelmezési szerepe abban van, hogy a hajtatás révén a friss zöldségfogyasztás időszaka meghosszabbodik.
Közismert, hogy a fűtetlen fóliasátorban termesztett zöldségféle egy-két héttel korábban beérik, mint a szabadföldön termesztett növények, a fűtött termesztő berendezésekben pedig szinte egész évben lehetőség van friss zöldség előállítására. Mára már nálunk is elterjedt a zöldséghajtatás, egyre nő a fóliával borított területek nagysága.
A termesztő létesítményeken kívül házi körülmények között is megvalósítható a hajtatás. Nem becsülendők le a zárt verandák, napos üvegfolyosók és ehhez hasonló helyek, ahol például a levélzöldségek már viszonylag kevés fénynél is hajtathatók. A petrezselyem zöldje, a zöldhagyma, a zsálya csíranövényt már olyan helyen is hajtathatjuk, ahol napközben mindössze néhány órán át van természetes napfény. Erkélyen, teraszon a kislombozatú zöldségfajták is jól elélnek. Ilyen például a Fehérözön elnevezésű paprikafajta.
Hajtatásnak tekintendő a korai, úgynevezett előcsíráztatott burgonya termesztése is. Ez a módszer szintén bevált házi körülmények között. Lényege, hogy a vetésre szánt burgonyagumókat február elején világos helyiségben, pl. konyhában, kamrában plusz 10-14oC-os fokos levegőhőmérséklet mellett hajtatjuk. A gumókat lapos ládában, egy rétegben kell elhelyezni, hogy a fény jobban érje. A fénynél (természetes, mesterséges) csíráztatott burgonya rövid, zömök, zöldeslila csírákat fejleszt, ezek hossza átlagosan 1 cm. A fejletlen csírájú gumókat ki kell válogatni, mivel ezek a termőföldben sem fejlődnek kellőképpen. Ettől függetlenül fogyasztásra alkalmasak.
A burgonya előcsíráztatása 5-7 hétig tart és a talaj felmelegedésétől függően március végén, április elején kerül sor a kiültetésre. Ilyenkor vigyázni kell, hogy a kialakult csírák ne sérüljenek.
A hajtatás összes pozitív jellemzője mellett meg kell említeni, hogy a hajtatott zöldség minősége, főként C-vitamin-tartalma valamivel alacsonyabb, gyengébb, mint az eredendően szabadföldben termesztett zöldségeké. A fényszegény hónapokban fejlődött zöldségekben a legkevesebb a C-vitamin-tartalom.
M. B.
