Magyar-ukrán gazdaságfejlesztési tervek

Gazdaságfejlesztési tervek előkészítéséről állapodott meg a magyar és az ukrán parlamentközi bizottság a március 15-17-ei kijevi, illetve ungvári munkatalálkozón.

Az elképzelések között szerepel egy szabadkereskedelmi gazdasági övezet kialakítása a határok mentén - emelte ki Gazda László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Közgyűlés elnöke, s egyben a magyar-ukrán kormányközi vegyes bizottság vezetője.

Gazda László elmondta, hogy a felek támogatják a záhony-csapi határállomás bővítését, s a régi mellé új tiszai híd építését az átkeléshez.

A parlamenti bizottságok ösztönzik a Beregsurány és Asztély közötti határállomás megnyitását a teherforgalom előtt, ám ehhez az ukrán oldalon infrastrukturális fejlesztés szükséges, például meg kellene építeni a Beregszászt elkerülő utat. A határ másik oldalán a vásárosnaményi Tisza-híd, illetve a beregi város 41-es főútrészének a korszerűsítése a feladat.

Az M3-as autópálya határmetszési pontjainak végleges kijelölését szintén szorgalmazzák a felek: a sztráda magyar oldalon Vásárosnaménynál elágazva, Záhony és Barabás irányában gyorsforgalmi útként épülne meg 2006 után az ukrán határig.

Gazda László megemlítette még: a Felső-Tisza mentén a két ország közös projektként, európai uniós támogatással építene árapasztó tározókat, amelyek a vízienergia-hasznosítást is szolgálnák, mintegy 100 megawatt villamos áram előállításával.

A Tisza vízi turizmusának kialakítását szintén fontosnak tartják a felek a határok mentén, továbbá a vasúti közlekedés javítására ösztönzik az InterCity járatok forgalomba állítását Munkács, Ungvár és Beregszász városokig, illetve célszerűnek tartják egy Nyíregyháza-Beregszász-Ungvár informatikai rendszer létrehozását - jelentette az MTI.