Pályi János – egy bábművész a paraván mögül

Március 27. – színházi világnap

Ismerik Vitéz Lászlót? Tudják, aki bemegy a temérdek ördög által őrzött malomba, és kupán vágja palacsintasütőjével az ördögfiakat, majd vígan megőrli Molinári bácsi "gabonákokját". A beregszászi gyerekek nemrég személyesen is kezet rázhattak Vitéz Lászlóval, az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház által rendezett Sztalker Nemzetközi Színházi Fesztiválon. Vitéz Lászlót Pályi János, a Maskarás Céh – egy 16 éve működő utcaszínház és bábjátékos társulás – művésze hozta el vidékünkre.

A pirossipkás, palacsintasütős vidám fickó ezúttal is móresre tanította a paradicsomfejű ördögöt, valamint Mefisztót, Cuclifert és persze a szellemeket, hogy ígéretéhez híven megőrölhesse a gabonát. Az életvidám, tréfákkal tűzdelt kesztyűs bábjáték lenyűgözte a közönséget, így az előadás végén még a legfiatalabb és legfélénkebb kisgyermekek is szívesen ismerkedtek a báb-mesehősökkel. Az előadást követően beszélgetésre invitáltuk Pályi János Blattner Géza-díjas bábművészt, számos nemzetközi és hazai fesztivál díjazottját, első helyezettjét.

– Nemzedékek nőttek fel Vitéz László kalandjain. A vásári bábjáték valóban élvezetes, de vajon mennyi energiát vesz ki a bábjátékosból egy ilyen sokkarakteres, egyszemélyes előadás?

– Amennyit kivesz, legalább annyit vissza is ad, ha jól sikerül az előadás. Nagy energiabánya egy-egy jó hangulatú előadás. Valóban igénybe veszi a bábost a játék technikai része, de a játék öröme, a közönséggel való kontaktus sok erőt is ad.

– Nem akármilyen mutatványokat "produkáltak" az életre kelt bábok. Volt itt minden: zsákdobálás, fogócska, verekedés stb. Technikailag melyek a legnehezebb momentumok?

– A vásári bábjáték maga is nagy mutatvány. Mivel egyszemélyes a játék, komoly felkészültséget, gyakorlottságot, készséget igényel és egyfajta játékörömöt, amit megtanulni nem lehet. Amikor egy bábos 9-10 szereplővel dolgozik, fontos a hangtechnika, a ritmusérzék, de a legfontosabb, hogy ő maga is élvezze a játékot, és képes legyen kommunikálni a közönséggel, tudjon reagálni a spontán reakciókra. Jómagam elég korán közelébe keveredtem a bábjátéknak, már kamaszként utcaszínházat csináltam barátaimmal. Hivatásom, szakmám a bábozás.

– Magyarországon honnan eredeztethető Vitéz László figurája?

– Magyarországon, három generáción át a Kemény család őrizte a Vitéz László-tradíciót. A legfiatalabb Kemény-sarj – Kemény Henrik, januárban ünnepelte 80. születésnapját. Ő tartotta életben és adta át nekünk, mai bábosoknak a Vitéz László-hagyományt. Vásári bábjátékot ma Magyarországon 3-4 bábos művel, ezen belül Vitéz Lászlót az örökifjú Kemény Henrik és jómagam, Paprikajancsit pedig Barta Tóni játssza (ez a figura Vitéz László elődje, ha úgy tetszik testvérfigurája). Vannak nagyon tehetséges bábjátékosok, de vásári bábjátékot sajnos nemigen játszanak. Emellett amatőr bábcsoportok is műsorra tűzik a Vitéz Lászlót, kisebb-nagyobb sikerrel.

– Ki készíti az Ön bábuit?

– A kezemen "élő" bábok és a paraván Majoros Gyula barátom munkái. Kemény Henrik azt mondja, akkor leszek igazán jó játékos, ha magam készítem a bábokat. Törekszem a művészeti hagyományokra, így ezt a feladatot inkább szakemberre bízom.

– Mennyi ideig "él", dolgozik egy báb?

– Lelkében örökéletű, ez biztos. Hogy ténylegesen hányszor kell újracsinálni, az attól függ, hogy mennyit játszik vele a bábos. Kemény Henrik 8 éves korában készítette legelső bábfiguráját, aztán évente, kétévente készített egy új Vitéz Lászlót. Nagypapája 1897-ben kapta meg a vásári bábozáshoz a működési engedélyt, a legelső figura akkor készült. A család valamennyi, az eltelt 100 évben "játszott" bábot megőrizte, az ebből készült kiállítás ezekben a hónapokban járja Magyarországot. Én most játszom a harmadik Vitéz László-figurával. Ahogy Kemény Heni nyolcvanéves lett, akkor döbbentem rá, hogy milyen felelősség a Vitéz Lászlót játszani. Eddig nekem ez szórakozás volt, most érzem, hogy a figurát életben kell tartani, ami felelősség és kötelesség.

Popovics Zsuzsanna

Vitéz László figurája egy több száz éves európai hagyomány magyar változata. A fáma szerint őse egy olasz bábfigura, mely kb. 3-400 évvel ezelőtt terjedt el Európában, és mint mindenütt, nálunk is meghonosodott. A Kemény Henrik és Pályi János által is játszott Vitéz László-karakter ízig-vérig magyar népi bábhős, parasztbaka-figura. Furfangos, igazságosztó, egy kicsit hasonlít János vitézre és Lúdas Matyira. Vitéz László igazi vásári báb, s ennek köszönhetően sokkal többet engedhet meg magának, mint a hús-vér hősök. Vitéz Lászlóról még érdemes tudni, hogy figurája nemzetközi. Ez azt jelenti, hogy több ország meséjében előfordul ugyanez a hős, csak másképp hívják. Például: Oroszországban Petruska, Angliában Punch, Franciaországban Guignol, Olaszországban Pulcinella.