Galéria: Veres Péter

Veres Péter, a kárpátaljai és az összmagyar képzőművészet egyik legeredetibb alkotója az idén lenne 62 éves. Rá emlékezünk alábbi írásunkkal.

Veres Péter 1943. március 5-én született Csonkapapiban. Tanulmányait az Ungvári Iparművészeti Szakiskolában végezte. Mesterei Petky Sándor és Duncsák Attila voltak. Képeire a merész, hatásos színvilág, a rendhagyó formai megoldás és a játékosság jellemző. Szürrealista jeleneteket, portrékat, csendéleteket és tájképeket festett. Lírai, elvonatkoztatott képei hangulatok tükrözéséről szólnak (Romantika, Ősvilág, Álommadár). Gyakran kerültek ki ecsetje alól fantasztikus témájú kompozíciók: sárkányai, fantáziaszülte mesebeli lényei egy másik, jobb világot feltételeznek. Grafikai sorozatot készített a honfoglaló magyarokról. Tagja volt a Kárpátaljai Magyar Képző-és Iparművészek Révész Imre Társaságának, a Magyar Képző- és Iparművészek Társaságának (MKIT), az Ukrán Képző-és Iparművészek Szövetségének, a Művészetbarátok Egyesületének. Számtalan csoportos és egyéni kiállítása volt, többek között Budapesten, Kijevben, Varsóban, Hannoverben, Pécsett, Mezőkövesden, Beregszászban, Ungváron és Munkácson állított ki.

Veres Péter egyik legszebb lírai alkotása az itt látható Mese c. festménye. A műre a dekoratív és élénk színek jellemzőek. A művész a magyar népmesék és az ókori mondák világából egyaránt merít. A kép bizonyos szürrealista elemeket is tartalmaz. Egy soha nem látott mesebeli világ tárul a szemlélő elé, központjában egy kentaurral. Vagy mégsem kentaur, hanem egy elvarázsolt vidéki fényképész? Ki tudja? Az viszont egészen biztos, hogy családját szerető ember, aki egy napfényes délutánt tölt el gyermekei körében. A kép hátterében, a távolban egy magányos vár áll, az égen sárkány repül. A mű népművészeti elemeket is tartalmaz, ilyen a szereplők öltözéke és az apa hátára terített pokróc. A kislány talán a mesebeli aranyalmát szedi éppen. Az egész kép családi békét, felhőtlen boldogságot, örömet áraszt.

F. Zs. - R. Gy.