2005. április 15.

"Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." Ján 3,16

Kedves testvéreim! Egyszer egy öreg lelkész ezt mondta a konfirmandusainak: "Ha a Bibliának ezt az egyetlen igéjét meg tudom értetni veletek, akkor elég lenne, amit tanítottam." Azt hiszem, hogy nagyon igaza volt ennek a lelkésznek. Mert ha valaki csak ezt az egyetlen bibliai igét igazán megérti, ismeri és hiszi, akkor ez elegendő neki mind e földi életre, mind az örökkévalóságra.

Jézus kijelenti, hogy Isten szereti ezt a világot! Igen, mi ezt már nagyon sokszor hallottuk, így tanultuk és sokszor mondjuk. De vajon hisszük-e igazán, meg vagyunk-e győződve róla úgy, hogy másokat is, akik kétségbe vonják, meg tudnánk győzni erről?

Azáltal lett nyilvánvalóvá az Isten szeretete, hogy az Ő egyszülött Fiát elküldte erre a világra. Krisztusban való hit nélkül legföljebb az Isten haragját fedezhetjük fel a világunkban, hit nélkül értelmetlen marad számunkra az egész élet, a maga örömeivel és szomorúságaival együtt. De tudunk az ige üzenetéről, és ezért tudunk az Isten szeretetéről is, amely nem csak egy-két emberre korlátozódik, hanem olyan hatalmas, hogy az egész világnak szól, és benne neked is. Éppen az a nagy örömüzenet, hogy megjelent az Isten üdvözítő kegyelme minden embernek.

Kedves testvérem! Ez az isteni jóság, ez az isteni szeretet most újra rád néz, és mint minden embert, téged is megszólít: Isten haragját magamra vettem helyetted, a megváltás árát kifizettem bűneidért, higgy bennem, fogadj el engem megváltódnak. Isten megbocsát, visszafogad gyermekének.

Estók István