A Fidesz–MPSZ és a KMKSZ fóruma Felsőszinevéren

XIII. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem

2005. július 15., 10:00 , 235. szám

Tizenharmadik alkalommal, ezúttal a festői szépségű Felsőszinevéren szervezte meg a Pro Minoritate Alapítvány a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel (KMKSZ) közösen a vasárnap zárult Kárpátaljai Magyar Szabadegyetemet, amelyen kárpátaljai és anyaországi politikusok a KMKSZ-nek az ukrán politikában és a magyar–magyar kapcsolattartásban játszott szerepét, a Fidesz szövetséggé alakulásának hátterét és a nemzetpolitika kérdéseit vitatták meg.

A négynapos konferenciát Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke nyitotta meg, majd Oleh Havasi, a Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnökének első helyettese beszélt a bevezetés előtt álló ukrajnai közigazgatási reformról. A Magyarországról, Felvidékről és Kárpátaljáról összesereglett hallgatóság nagy érdeklődéssel hallgatta az elnökhelyettest, aki sok, a reformmal kapcsolatos tévhitet oszlatott el. Elmondta, hogy a Roman Bezszmertnij miniszterelnök-helyettes által kidolgozott közigazgatási rendszer értelmében nem vonnák össze Ukrajna megyéit, csak a járások szintjén lennének változások (átlagosan 70 000 lakosúak lennének), és járási jogkört kapnának a 70 000-nél népesebb városok is. Megszűnnének viszont a járási közigazgatások, hatáskörük nagy része átkerülne a helyi tanácsokhoz, amelyek a jelentősebb hatáskörök mellé pótlólagos forrásokat kapnának. A kis településeknek 5 000 lakosú közösségekbe kellene tömörülniük, amelyeknek közös tanácsuk lenne. Oleh Havasi kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a KMKSZ által régóta szorgalmazott Tisza-melléki járás megvalósításához most állunk a legközelebb, hisz ha a választásokig nem is, de azt követően mindenképpen sor kerül a közigazgatási rendszer átalakítására. Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke, megyei képviselő térképen bemutatta a leendő Tisza-melléki járás területét és ismertette az új, a reformtervezetnek mindenben megfelelő, magyar többségű közigazgatási egység mellett szóló érveket.

Kovács Miklós a "KMKSZ" Ukrajnai Magyar Párt és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség politikai és közéleti szerepéről tartott előadását. Hangsúlyozta: "Azzal, hogy a KMKSZ létrehozta a maga pártját, nem állt be a szövetség működé-sében érdemleges változás, de hatalmi befo-lyást, politikai potenciált kell felhalmoznunk ahhoz, hogy a kárpátaljai magyarság ügyeiben érdemi eredményeket érjünk el."

Úgy vélte, a szervezetnek a tavalyi elnökválasztásból okulva szigorúan tartania kell magát elveihez, és nem lesz ingyen segéderő egyetlen politikai párt oldalán sem. A mindenkori elsődleges szempont az ukrajnai magyarság érdeke kell, hogy legyen, és ennek megfelelően fogalmazzuk meg jogos igényeinket mind az ukrán, mind az anyaországi hatalom felé is. Mert például tarthatlan, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolának, a Kárpát-medence legsikeresebb felsőoktatási projektjének nem megoldott a finanszírozása. Majd befejezésül hangsúlyozta: az ukrán–magyar diplomáciában a kárpátaljai magyarságnak komoly tényezőként kell megjelennie a jövőben.

Kövér László, a Fidesz Országos Választmányának elnöke előadásában pártjának történetéről és szövetséggé alakulásáról beszélt. A Fideszt létrehozó, igencsak heterogén közösségnek 1988 óta a legjobb politikai teljesítménye az ütőképes párttá alakulás volt. A mostani váltással a párt minőségi és mennyiségi változáson ment keresztül, amelynek kiindulópontja a 2002-es választási vereség volt – tette hozzá. A kudarc okait elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy győzni csak úgy lehet, ha az emberi tényezőt helyezzük előtérbe.

A Fidesz következő nagy politikai teljesítménye az lesz, hogy különböző jobboldali erőkből létrehoz egy egységes, intézményesen működő politikai közösséget. A szövetséggé válás Kövér szerint azt jelenti, hogy el kell menni az emberekhez, meg kell szólítani őket, mert csak így lehet leküzdeni a jobboldal ma még sok tekintetben hátrányos helyzetét.

Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő a nemzetpolitika kérdéseit vizsgáló előadásában kifejtette: mivel a szomszédok szemmel láthatóan törekednek az Európai Unióba, Magyarország, tagja lévén ennek a szervezetnek, befolyásolni tudja az esélyeiket. Érdekünk, hogy ezek az országok bekerüljenek az EU-ba – mondta. Szerinte Ukrajnának és Szerbiának történelmi rövid távon nem túl jók a kilátásai, ugyanakkor nagyobb esélyük van a NATO-csatlakozásra, amiben Magyarország szintén tud tenni integrációjuk sikeréért.

A szónok hangsúlyozta: az állam és a nemzet felfogása tekintetében Magyarországon lényeges pártpolitikai nézetkülönbség van, mert az egyik oldal tizenötmillió magyarban, a másik csak tízmillió magyar állampolgárban gondolkodik, és hajlik arra, hogy szembeállítsa az anyaországi és határon túli magyarok érdekeit. "Ezzel én nem érthetek egyet, magyar politikusként úgy gondolom, hogy identitásunk része a határon túli magyarság, nem játszhatunk ki magyart a magyar ellen. Fontosnak tartom, hogy a következő években a magyar belpolitikában megegyezés jöjjön létre a kérdést illetően" – emelte ki.

Németh rámutatott: az érdemi dialógus érdekében működőképessé kell tenni az intézményes párbeszédet. "Nekünk, magyaroknak le kell ülnünk, hogy tisztázzuk egymással a vitás kérdéseket, s meg kell találnunk az egyetértést a hazai és a határon túli magyarok között" – zárta előadását.

Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának korábbi elnöke az elmúlt tizenöt év határon túli magyarokkal kapcsolatos kormányzati politikájáról beszélt, amelyet a kormányváltások határolta időszakokra osztott. A mostani helyzetről elmondta, a határon túli magyar intézményrendszer fejlesztésére nem tartja alkalmasnak a jelenlegi alapítványi rendszert.

A szabadegyetem további három előadója: Vinnai Győző főiskolai docens, EU-szakértő, valamint Papcsák Ferenc és Borkó Károly, szabolcsi országgyűlési képviselők a határ menti gazdasági együttműködés lehetőségeit vették számba. Mindhárman egyetértettek abban, hogy a megyei önkormányzatok által létrehozott Kárpátok Eurorégiót le kell bontani, mert haszontalan, csak a pénzt viszi, és nem lehet általa megvalósított programokat látni. Helyette egy új alapokra épülő határ menti együttműködést kell kialakítani az agrárgazdaság, a víz- és erdőgazdálkodás, a turizmus, az infrastruktúra-fejlesztések, valamint a pénzügyi szektor és a közszolgáltatások területén. Fontosnak ítélték még a jelenlegi személyi struktúra lebontását, hisz Papcsák Ferenc szerint olyan oligarchikus politikai kapcsolatok alakultak ki a szabolcsi és kárpátaljai volt kommunista vezetés között, amelyek minden gazdasági kezdeményezést elfojtanak. A szabadegyetem előadói és hallgatói láthatóan egyetértettek abban, hogy a legfontosabb rövidtávú cél az, hogy mind a Fidesz, mind a KMKSZ a lehető legjobban szerepeljen a tavasszal esedékes parlamenti választásokon. Ha ez sikerül, akkor hozzáláthatnak a konkrét célok megvalósításához.

Badó Zsolt/MTI