Olvasói levelek

2005. augusztus 19., 10:00 , 240. szám

Hitben gazdagodva nyaraltunk

Augusztus első heteiben sok szép élményben volt részük a bátyúi református egyházközösség fiataljainak.

Bátyú és testvértelepülése, Levelek önkormányzati vezetőinek szervezésében augusztus 1-jétől a bátyúi hittancsoport tizenhat tanulója egyhetes pihenőtáborban vehetett részt. Elkísért bennünket Levelekre Szántó János református lelkipásztor, a bátyúi polgármesteri hivatal egy képviselője és két hitoktató tanár. Szállásunk a Leveleki Vízisport- és Szabadidőközpontban volt, itt fogadta kis csapatunkat Somogyi Sándor leveleki lelkipásztor és felesége, valamint a nagyközség polgármesterasszonya, Szanyi Lászlóné. Neki és Székely Sándornak, a Roxy Kft. igazgatójának köszönhetően sok finomság került az asztalunkra a hét minden napján. A gazdag program során alaposabban megismertük a vendéglátó nagyközséget, és kellemesen pihentünk a Leveleki-tónál, ahol vízibicikli és csónakok is voltak. A nyíregyházi kirándulás során a vadasparkba is ellátogattunk.

A hazautazásunkat követő héten hittantáborban voltunk. A Muzsalyi-hegyen felállított sátortábor 82 gyereknek nyújtott otthont. Isten igéje által tanultunk élni, viselkedni, megismerni saját emberi értékeinket. Játszva tanulni – ez volt a cél. Éppen ezt szolgálták az áhítatok, bibliai leckék mellett a vidám ügyességi megmérettetések, például a Honfoglalás vetélkedő. Ezen a fiúcsapatok (a Hunok és a Barbárok) és a lányok (a Hunicák és a Barbicák) megmutathatták, ki a jobb a kötélhúzás, a zsákbanugrálás, a számháború terén.

Az utolsó estén tábortűz és tűzijáték fényeinél búcsúzkodtunk. Hála és köszönet minden szervezőnek és támogatónak a feledhetetlen pillanatokért.

A táborozók nevében:

Orosz Gabriella

Kárpátalját képviselték a diákok

(Tábori naplórészlet)

Augusztust mutat még a naptár, de egyre közeledik szeptember elseje, amikor kezdetét veszi az új tanév. Egyáltalán nem mellékes, hogy milyen élménnyel lépik át az új tanév küszöbét a tanulók. Ha a nyári vakációban volt lehetőségük a kellemes pihenésre, kikapcsolódásra, élményszerzésre, akkor az bizonyára pozitívan hat majd a diáki magatartásukra is. Vonatkozik mindez a kárpátaljai gyerekekre is, akik az utóbbi évtizedben megízlelhették (végre) az anyaország nyári táborainak ízét.

Nem titok, hogy még napjainkban is vannak olyan családok, ahonnan nem jutnak el gyerekek sem a kárpátaljai, sem az anyaországi nyári táborokba – annak dacára, hogy évek óta ennek megoldásán fáradozik a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség –, és így számukra a nyári táborozás (egyelőre) csak elképzelés, nem pedig gyakorlati megvalósulás. Fontos tehát, hogy minél több érdeklődő gyerek jusson el az anyaországi táborokba, ahol koruknak és érdeklődési körüknek megfelelő körülményeket találnak, ahol szórakozva tanulnak, barátkoznak, és egy életre szóló élmények születnek.

Ilyen pozitív jelzőkkel illethető a Győrben megrendezett anyanyelvi tábor. A magyarság jegyében zajló rendezvénysorozat már hosszú, több mint két évtizedes múltra tekint vissza. A XXII. Nemzetközi Anyanyelvi Tábort a Rákóczi Szövetség és a Radnóti Irodalmi Társaság szervezte, ahová Erdélyből, a Felvidékről, Kárpátaljáról és az anyaországból érkeztek magyar diákok. Megtiszteltetés számunkra, hogy az utóbbi években Kárpátalja is meghívást kap ebbe a színvonalas nemzetközi anyanyelvi táborba, ahol a diákok kellemes élményeket szerezhetnek, elmélyíthetik magyarságtudatukat.

Ebben a hagyományos tíznapos győri együttlétben idén 10 kárpátaljai diáknak volt része. Több településről – Nagydobrony, Bátyú, Szalóka, Téglás, Kisgejőc – érkeztek, de többségük már a Nagydobronyi Református Gimnázium diákja.

A táborozóknak a győri Szent László Katolikus Szakkollégium nyújtott otthont. Itt zajlott a gazdag program nagy része is. Érzésem szerint mindegyik nagyon érdekes és fontos volt. Illene és hasznos lenne mindegyikről szólni (egy szaklapban), de röviden csak pár eseményt említek meg a programból.

A tábor megnyitása 2005. augusztus 1-jén volt, melyen részt vett dr. Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke, J. Kovács Andrea táborvezető és Szabó József, az Anyanyelvi Tábor megteremtője, a Radnóti Társaság elnöke.

Az előadások között szerepeltek a következők : Magyarságunk 1000 éve; Népi gyógyászat; Kereszténység és magyarság; A Szent Korona; Miért szép a magyar nyelv?; Miről szólnak a népdalok?; Együtt könnyebb – közösségépítés fiataloknak; Kedv, remények, Lillák... stb.

Az előadásokon kívül a program tág teret nyújtott a csoportok közötti megbeszéléseknek, vitáknak, eszmecseréknek. Volt filmvetítés, egész napos kirándulás a Veszprém–Paloznak–Tihany útvonalon. Az akkor beálló rossz időjárás, sajnos megakadályozta a táborlakók fürdőzését a Balatonban. De kárpótolta a diákokat Juhász Judit, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettesének előadása (Kárpátalján nem fogható az adás!), a szigetközi látogatás a Rezeda népzenei együttesnél, ahol Kozma László és kedves felesége a szívélyes magyaros fogadtatás mellett elkalauzolta az érdeklődőket a magyar népzene és tárgyi néprajz színes és érdekes világába is.

Nagyon érdekes volt a manuális foglalkozás. Emlékezetes marad a táborosoknak a pannonhalmi kirándulás, a győri városnézés: a Bazilika, a Püspökvár, az Apor-kiállítás, a belvárosi séta is. Bizonyára sokáig megőrződik a tábor résztvevőinek emlékezetében a Nagycenk–Sopron–Brennberg-bánya útvonalon szerzett egész napos kirándulás élményvilága is. Hogy ezt kinél mennyire sikerült elérni az előadóknak és a tábor szervezőinek, azt majd a gyakorlati élet bizonyítja, ami azt is mutatja majd többek között, hogy a meghívott pedagógusnak mennyire sikerült rátermett diákokkal képviselni szűkebb pátriájukat.

Jegyzetemet stílusosan az Együtt könnyebb előadáson elhangzott Öt pont a kanadai vadlibákról ötödik tanulságos megállapításával zárom: "Ha annyi együttérzés lenne bennünk, mint a vadlibákban, átsegítenénk egymást a nehéz időkön, ahogyan ők teszik."

Orosz Kálmán