Sikertörténetünk bánata

Figyelő

Az alábbi írás Zelei Miklós budapesti újságíró, a szelmenci történet kezdeményezőjének a Népszavához írott levele.

Ballag a kisszelmenci székely fél kapu, amelynek a fényképét a Népszava is közölte július 11-én, akkor még ép állapotában. A lap augusztus 3-án beszámolt arról, hogy a szlovák-ukrán határon fekvő magyarlakta ikerfaluban lehullott a vasfüggöny, augusztus 22-én pedig ugyancsak kimerítően foglalkozott azzal, hogy mikor nyílik meg Nagy- és Kisszelmenc európai uniós országhatárán a gyalogos-biciklis nemzetközi átkelő, a régió lakói számára hosszú időre szóló, díjtalan vízummal. Mindegyik írás Scipiades Erzsébet tollát dicséri. A szelmenci történetnek kezdeményezője, a Népszavában megjelent írásoknak szereplője vagyok, ezért fordulok a laphoz kiegészítéssel.

Mihelyt az ikerfalu kárpátaljai térfelén megkezdődtek a határátkelő építkezései, azonnal kidöntötték a világsajtóban is szelmenci és magyar jelképpé vált székely kapu kisszelmenci felét, majd megrongálva ugyan, de néhány napja visszaállították, ám nem az eredeti helyére: a kisszelmenci fél kapu néhány lépéssel közelebb ment Szlovákia határához. Lehet, hogy útját folytatni fogja, s végleg visszatér szlovákiai magyar ajándékozóihoz?

Dupka György kárpátaljai magyar politikus, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség alelnöke az Ukrajnai Magyar Krónika 2005. augusztus 24-ei, 35. számában (http://www.kronika.bereg.net.ua/) nyilvánosságra hozott egy nyílt levelet, amelyet Csáky Pálnak, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettesének címzett. A nyílt levélben azért instanciázik Dupka, hogy a kapuszárnyat vigyék át a szlovák oldalra, s az állítja, hogy "ezt kéri a két település lakossága is". Tájékozódtam a nagyszelmenci önkormányzatnál: se Dupka személyesen, se az említett szervezetek nem tartottak náluk közvélemény-kutatást. Szúrópróbaképpen fölhívtam néhány kisszelmenci lakost: közvélemény-kutatásról ők sem tudtak.

Dupka nyílt levelének záradékában ez olvasható: "A hivatalos átadására és ismertetésére a szlovákiai Révkomáromban, a X. Anyanyelvi Konferencián került sor, amelyet 2005. augusztus 15-16-án tartottak." Megkérdeztem Csáky Pál szlovákai miniszterelnök-helyettest, hogy részt vett-e a révkomáromi konferencián? Nemleges választ kaptam. Csáky ebben az időpontban külföldön tartózkodott; hivatalosan nem kapta meg a nyílt levelet. Azt pedig, hogy hova kerüljön a jelképpé vált kapuszárny, döntsék el helyben.

Mindig bíztam abban, hogy szavahihető emberek képviselnek bennünket, választókat határainkon innen és túl. Milyen kár, hogy e bizalomnak épp a szelmenci sikertörténet kapcsán egy kárpátaljai politikus miatt kell megrendülnie.

Népszava, 2005. szeptember 9.