Bronzkori kincsekről tanácskoztak Ungváron

Régészeti konferencia Lehoczky Tivadar emlékére

Hat ország mintegy kéttucat kutatójának részvételével rendeztek igen rangos tudományos konferenciát Ungváron az elmúlt héten Lehoczky Tivadar születésének 175. évfordulója tiszteletére, Bronzkori kincsek értelmezésének problémái címmel.

Az Uzshorod szálló tanácstermében egybegyűlt ukrán, magyar, német, román, cseh és lengyel kutatókat Kobály József, a tanácskozás lelkes kezdeményezője és szervezője, a szakterület kiemelkedő kárpátaljai ismerője köszöntötte.

A továbbiakban a rendezők nevében üdvözölte a megjelenteket dr. Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke, illetve dr. Pavlo Fedaka, a Kárpátaljai Honismereti Múzeum igazgatóhelyettese.

Köszöntőjében Pavlo Fedaka arra emlékeztetett, hogy tudományos tevékenysége mellett Lehoczky Tivadar a múzeumi mozgalom egyik pionírja és szorgalmazója volt Kárpátalján, aki maga is mintegy ötven éven keresztül gondozta, gyarapította gyűjteményét, míg végül megalapíthatta vidékünk első múzeumát.

Brenzovics László a konferencia résztvevőit köszöntve sajnálattal állapította meg, hogy eredményei és munkássága ellenére Kárpátalján ma egyetlen intézmény sem viseli a jeles kutató nevét, s csak remélhető, hogy a jövőben változik majd a helyzet e tekintetben. Annál örvendetesebb viszont, fogalmazott a szónok, hogy Európa legnevesebb tudósai közül ilyen számosan fontosnak tartották eljönni a Lehoczky Tivadar emlékének szentelt konferenciára.

A köszöntők után a szakemberek és érdeklődők 16 német nyelvű előadást hallgathattak meg a közép-kelet-európai bronzkori kincsek tárgykörében, amelyeket rendre érdekfeszítő szakmai vita követett.

Másnap a konferencia résztvevői Krivára utaztak, ahol a helyszínen ismerkedhettek meg Kárpátalja egyik legjelentősebb bronzkori leletegyüttese feltárásának körülményeivel.

Végül a kétnapos rendezvénysorozat délután a Kárpátalja bronzkori kincsei címet viselő kiállítás ünnepélyes megnyitásával ért véget Ungváron, a Kárpátaljai Honismereti Múzeumban. A kiállítás egyik részét Lehoczky Tivadarnak szentelték a szervezők. Ezekben a tárlókban a vidékünk neves kutatójához fűződő könyvek, kéziratok láthatók, illetve ízelítőt kaphatunk az általa személyesen összegyűjtött leletekből is. A tárlat másik részét a Kárpátalján előkerült bronzkincsek legjavából állították össze, hogy a kutatók és a műkedvelő látogatók egyaránt meggyőződhessenek arról, milyen gazdag vidékünk e korszak leleteit tekintve.

A konferencia létrehozását az Illyés Közalapítvány, illetve a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta.

bkv

Nagy elismerés ez a konferencia

Az ungvári konferencia szünetében dr. Kobály Józsefet, az esemény szervezőjét kérdeztük a tanácskozás jelentőségéről.

- Az előadók névsorából ítélve igen rangos tudományos társaság gyűlt össze Ungváron...

- Valóban. Mindazok, akik meghívásunkat elfogadva ideutaztak, országaikban, de európai viszonylatban is elismert szaktekintélyei a bronzkor kutatásának. Természetesen vannak a meghívottak között fiatalabb kutatók is, mivel eleve úgy terveztük a tanácskozást, hogy az idősebb kutatók mellett jelen legyenek a jövőt jelentő fiatalok is, mintegy kapcsolatot teremtve a generációk között, hiszen e nélkül nem létezhet folyamatosság a tudományban sem.

- Úgy tűnik, az a tény, hogy ilyen ismert és jelentős kutatók jöttek el Ungvárra, az egyben elismerése annak a munkának is, ami Kárpátalján folyik ezen a szakterületen...

- Egy ilyen szintű konferencia megszervezéséhez mindenekelőtt apropóra volt szükség, amit Lehoczky Tivadar születésének 175. évfordulója szolgáltatott, egy olyan tudósnak az évfordulója, aki éppen a bronzkorral foglalkozott a Kárpát-medencében, s nem is akármilyen sikerrel. Másrészt, fontos volt a témaválasztás is, hogy felkeltse a kutatók érdeklődését. Úgy gondolom, a bronzkori kincsek sokakat foglalkoztató, s rendkívül összetett problémaköre e tekintetben ugyancsak nagy vonzerőt jelentett. Végül, természetesen, szükség volt arra is, hogy a meghívottak megbízzanak a szervezőkben tudományos szempontból, azaz alkalmasnak tartsanak bennünket, kárpátaljai kutatókat egy ilyen jellegű rendezvény előkészítésére és levezetésére. Ebben az értelemben mindenképpen elismerésnek tekintem a jelenlétüket, a konferencia sikerét.