A határon túli magyarok megemlékezései az aradi vértanúkról

A határon túli magyarok nagyszabású ünnepségeken emlékeztek meg múlt csütörtökön az aradi vértanúkról.

A megbékélés, az európai integráció és a nemzeti összefogás gondolatát hangsúlyozták a szónokok Aradon a vértanúk gyásznapján.

Az Aradon kivégzett honvédtábornokok emlékére az idén is két helyszínen - a vesztőhelyen és a Szabadság-emlékműnek, illetve a román negyvennyolcas diadalívnek helyet adó Megbékélési Parkban - gyűlt össze sok romániai és anyaországi magyar. A vesztőhelyen a meghívottak koszorúkat helyeztek el, a beszédek pedig a délutáni ünnepségen hangzottak el.

Kovács Kálmán magyar kommunikációs és informatikai miniszter beszédében elmondta: a magyar kormány számára egyértelmű, hogy az új európai keretek mentén meghaladhatóak azok a sérelmek, amelyek a történelem viharaiban keletkeztek a Kárpát-medencében.

Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke kifejtette: Arad a magyarság történelmi emlékezetében korábban a gyász, a veszteség városaként élt, ahol vérbe fojtották egykor a szabadságharcot. Ma viszont Arad már a győzelemnek is jelképe -mondta Markó, arra utalva, hogy tavaly óta ismét áll e városban a Szabadság-emlékmű. Markó leszögezte: nincsen a nemzetek számára külön-külön szabadság, a szabadság egy és oszthatatlan. Felhívta a figyelmet, hogy jelenleg az aradi Megbékélés Parkjában együtt lobog a román, a magyar és az európai uniós zászló.

A Vajdaság számos városában is megemlékeztek csütörtökön a magyar szabadságharc vértanúiról. A központi ünnepséget a bánáti - Nagybecskerek (Zrenjanin) melletti - Eleméren rendezték, amelynek kriptájában van eltemetve az elsőként kivégzett aradi vértanú, Kiss Ernő honvédtábornok. Az ünnepségen felolvasták Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének üzenetét a határon túli magyarságnak.

A felszólaló délvidéki politikai vezetők a magyar nemzet széthúzását helyezték szembe a mártír tábornokok összetartásával. Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke azt hangsúlyozta, hogy a vajdasági magyarságnak meg kell találnia az integráció útját a magyar nemzetbe, az anyaországnak pedig meg kell találnia az útját az európai nemzetek családjába.

A pozsonyi evangélikus temetőben nyugvó Rázga Pál sírjánál emlékeztek meg a pozsonyi magyarok az 1848-49-es szabadságharc mártírjairól. Pozsonynak is tizenhárom vértanúja volt. Ezek egyike Rázga Pál, evangélikus pap, akit Kossuth és Batthyány üzenetének felolvasásáért Haynau kivégeztetett. Rázga Pál sírjánál Fónagy Zoltán történész, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója mondott ünnepi beszédet. Rázga Pál sírkövét a Himnusz hangjai mellett Győrffy Csaba pozsonyi magyar nagykövet, Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke és számos magyar szervezet képviselője koszorúzta meg. Szlovákiában a napokban számos további helyen is megemlékeztek a vértanúkról. (MTI)