Beregszászban a helyzet csak lassan változik

Római katolikus egyházi ingatlanok

Számtalanszor emelte már fel szavát az elmúlt mintegy másfél évtized alatt ingatlanjainak visszaszerzése és birtoklása ügyében a beregszászi római katolikus egyházközség, de jogos követeléseiknek mindmáig nem minden esetben sikerült érvényt szerezni.

A beregszászi római katolikus egyházközség Sevcsenko utcai nagytermében múlt pénteken megtartott sajtótájékoztatón Bohán Béla plébános némi keserűséggel állapította meg, hogy a mindenféle megszorításokkal szinte kihalásra ítélt egyház túlélte elnyomóit, ám az újjászületés meglehetősen vontatottan halad. Mint beszámolójából kitűnt, levéltári adatok szerint 1944-ben az egyházközségnek Beregszászban mintegy 15 hektárnyi földje és legalább 8 ingatlanja volt. Az egyházközség igény és lehetőség szerint csak az épületeket kérte vissza. Ebből 1992-ben a volt Sevcsenko utcai zárda épületét kapták vissza, majd 1994-ben a Rákóczi tér 6. szám alatti kultúr- és üzletházat. Végül 1997-ben került ismét egyházi tulajdonba a városi tanács határozata alapján a volt plébánia a káplánlakással, valamint az iskola a volt harangozólakással, továbbá az egykori kántorház is.

Bohán Béla elmondta: az ingatlanjaikhoz tartozó földterületek hivatalos regisztrálása ügyében 2001-ben, majd 2002-ben is az illetékesekhez fordultak, de az ügy nem nyert megoldást. Ezért idén júliusban újabb beadványt intéztek a városi tanácshoz, szeptemberben pedig az egyházközség összefoglalta a földterületek ügyével kapcsolatos eddigi "kálváriájuk" történetét, s azt átnyújtották a városi tanácsi képviselőknek, ám kérésüket a tanács napirendre sem tűzte, választ nem adott.

Jellemző a viszonyokra a volt harangozólakás esete, amelynek lakója be volt ugyan jelentve, de nem lakott az épületben, ahol csavargó gyerekek garázdálkodtak. Az egyház értesítette erről a az illetékeseket, ám a bíróság csak azután döntött a lakó kényszerkijelentéséről, hogy az épületben tűz keletkezett.

Fűtés és karbantartás híján az ugyancsak egyházi tulajdonú Bethlen utcai iskolaépület olyan állapotba került, hogy abban nem engedélyezték a tanítást. Az elhagyott épületbe fosztogatók jártak, ezért az egyházközség ismételten kérte az épület kiürítését, ami végül meg is történt. Azóta elkészültek az ingatlan felújításának tervei, megvalósításuk folyamatban van.

Kényes ügy az egyház számára, hogy az egyik ingatlanját tudtuk és beleegyezésük nélkül az elnökválasztás idején Olekszandr Moroz elnökjelölt kampányirodájának használták. A nyár folyamán a helyiséget Moroz fogadóirodájává alakították át. Már két hónapja, hogy írtak az ügyben Moroz úrnak, de választ a mai napig nem kaptak.

- Mindebből az következik, hogy nem mi "zaklatjuk" a tulajdonunkban levő épületekben lakókat, hanem a mi épületeink vannak "zaklatva" - összegezte az elhangzottakat Bohán Béla. Újságírói kérdésre válaszolva az atya elmondta, az egyházközség továbbra is mindenekelőtt a város vezetésétől várja problémái megoldását, amely a legtöbb kérdést illetően dönteni hivatott; annak ellenére is, hogy a testület gyakorta válaszra sem méltatja az egyházat.

A plébános végezetül kifejtette: az egyházközséghez több ezer hívő tartozik, vasárnaponként több százan keresik fel a templomot, amely az egyházi ingatlanokkal egyetemben Beregszász központjában helyezkedik el. Az egyházközség szeretné, ha ez a központ a békesség, a lelki és kulturális emelkedettség helyeként szolgálna minden itt megforduló embernek.