"Ami elrontja, meggyógyítja"

Bernád Ilona erdélyi gyűjtő és kutató Kárpátalján

2005. november 18., 09:00 , 253. szám

A népi gyógyászat, a hagyományos orvoslás napjainkban kezd ismét visszatérni a köztudatba, főként a témakör iránt elkötelezett gyűjtők, néprajzkutatók munkája nyomán. A marosvásárhelyi Bernád Ilona szintén a magyar népi egészségmegőrzés, gyógyászat, szülészet kutatója, aki nemrég gyűjtőkörúton járt Kárpátalján és előadást tartott a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A fiatal erdélyi kutatót egyebek mellett a vidékünkön szerzett tapasztalatairól kérdeztük.

– Először járok Kárpátalján. A népi gyógyászattal foglalkozó könyveimben eddig csak egy Magyarországon "vallatóra fogott" tasnádi fiatalasszonyra hivatkoztam mint kárpátaljai adatközlőre. Régen készültem erre a magyar nyelvterületre, örülök, hogy sikerült megszervezni a gyűjtőkörutat. Ennek során Beregszászban és környékén, Mezőváriban, Técsőn, Huszton, Nagyszőlősön, Beregsomban, Munkácson, Ungváron és környékén kerestem és találtam adatközlőket. Számos segítőm akadt, köztük Orosz Ildikó, Ködöböczné Gerzsenyi Ilona, Punykó Mária, Kész Margit, Vári Fábián László. Nagy örömömre Nagy Zoltán Mihállyal is találkoztam, akinek szívesen olvasom könyveit. És persze legfőképp azok az egyszerű emberek, adatközlők vitték előbbre munkámat, akik időt szakítottak a velem való beszélgetésre. Mára szinte a teljes Kárpát-medencét bejártam, és örömmel tapasztalom, hogy mindenütt találni szíves segítőket, adatközlőket – mondja Bernád Ilona.

– Miért foglalkozik éppen a népi gyógyászat gyűjtésével, kutatásával?

– Eredeti végzettségem általános és szülész asszisztens, egy ideig gyakorló szülésznőként dolgoztam Marosvásárhelyen. Munkám során felismertem, hogy a romániai kórházakban művileg kialakított természetellenes körülmények között szülnek a nők. Ennek ellensúlyozására kezdtem kutatni a magyar és a természethez közel álló keleti népek születésre, bábáskodásra vonatkozó tudásanyagát. Később természetgyógyászat és hagyományos orvoslások (kínai, tibeti, indiai) szakterületen tanultam tovább Erdélyben és Budapesten. Marosvásárhelyen néprajzi oklevelet szereztem. Rendszeresen járok gyűjteni, az adatközlők tudását cikkek, tanulmányok, előadások formájában igyekszem továbbadni. Könyvemben a magyar népi egészségmegőrzésről, gyógyászatról, hagyományos orvoslásokról, természetgyógyászatról írok.

– Hogy sikerült a kárpátaljai gyűjtés?

– Nagyon jó anyag gyűlt össze. A magyar népi gyógyászat mindhárom dimenziójából tudtam gyűjteni, mind a racionális gyógyászat, mind a szellemi és lélekgyógyászat területén. A racionális gyógyászathoz tartozik pl. a gyógynövényekkel, gyógyélelmiszerekkel, vízzel, fénynyel, hővel, poharakkal való gyógyítás. Az archaikus, spirituális gyógyászat a hitet, az imádságot hívja segítségül, ami ugyancsak fontos a magyar gondolkodásmód, a magyar ember világképének vizsgálata szempontjából. Vannak adatok, amelyekkel csak Kárpátalján találkozni és sehol máshol. Az egyik asszony mesélte, hogy a légúti betegségben szenvedő gyermek mellé egy edénybe reszelt fokhagymát tesznek. Mai ismereteink szerint tudjuk, hogy a fokhagyma többek közt természetes antibiotikumot, allicint tartalmaz, és antibakteriális, antivirális, gyulladásgátló hatása révén fertőtleníti a légutakat. A csángóknál, de szerte a Kárpát-medencében elterjedt szokás, hogy ijedtség, rontás esetén ólmot öntenek. Most tudtam meg, hogy Kárpátalján viaszt használnak, ami ismereteim szerint egyedülálló. Korábban szintén hallottam-olvastam az ún. kígyókő, kígyózsír gyógyító hatásáról, adatközlőre azonban csak itt találtam.

– Kik a "jó" adatközlők?

– Akik a régi világrendben évszázados hagyományok szerint nőttek fel és éltek. Leginkább az idős emberek szolgálnak értékes adatokkal a néprajzkutatóknak, ezen belül a népi gyógyászat gyűjtőinek is. Gyűjtöttem egy nagyon fontos mondatot: "Ami elrontja, meggyógyítja" – mondta a 83 éves Fényes Lajos bácsi Técsőn. Ez analógiás gondolkodásmódra vall, hasonlót hasonlóval kell gyógyítani. Csodálatos dolog, hogy ez bekerült a gyűjtésembe.

– Milyen céllal gyűjti, rendszerezi az adatokat?

– Sajnos kevesen gyűjtik a népi gyógymódokat, ráadásul nem is mindig hozzáértők. Azért dolgozom, hogy az általam gyűjtött, majd a gyakorlatban is kipróbált hatásos gyógymódokat átadjam, újratanítsam a fiataloknak. Fontos hivatásomnak tartom, hogy tudatosítsam bennük: a népi egészségmegőrzés, gyógyászat éppen olyan érték, mint a népköltészet, népművészet, népi építészet, mert évszázadok felgyülemlett tapasztalatát őrzi.

Popovics Zsuzsanna