Felemás jelek

A KMPSZ közgyűlése után dr. Orosz Ildikót, a szövetség elnökét kértük egyfajta gyorsértékelésre a kárpátaljai magyar oktatásügy pillanatnyi helyzetét illetően.

– Mi változott, s mi nem az elmúlt egy esztendőben?

– Mindenekelőtt a pedagógusok változtak, ma sokkal inkább ki merik mondani a problémáikat. Ugyanakkor a bürokrácia nem sokat változott – ugyanazok a csavarok mozgatják a gépezetet, mint 10 évvel ezelőtt, ugyanazokkal a módszerekkel próbálják ráerőszakolni akaratukat a pedagógusokra.

– A közgyűlés talán legszomorúbb mozzanata a KMPSZ szórványprogramjáról tartott beszámoló volt. Mi hiányzik ma e nagyon fontos program eredményes végrehajtásához?

– Mindenekelőtt azt emelném ki, hogy egyelőre nem tapasztalom a jóindulatot és a támogatást a helyi hivatalnokok, s egyáltalán mindazok részéről, akik ezt a kérdést kezelik. S nem is csak a jóindulat hiányáról van szó. Egy jogállamban a kisebbséget pártoló programok működnek, nálunk viszont egyenesen kisebbségellenes jelenségekkel találkozhatunk. Tehát nem azt rójuk fel elsősorban, hogy nem kapunk ehhez a feladathoz anyagi támogatást az állam részéről, mert a pénz hiányát már megszoktuk, hanem azt, hogy nemegyszer egyenesen a kisebbségi létről való lemondásra próbálnak rábeszélni a hivatalnokok. Véleményem szerint, a megfelelő szellemiséget e tekintetben csak a valódi jogállamiság kialakulásával lehet elérni, ahol a kisebbség, a nemzetiségi sokszínűség valóban értéket jelent.

– Mégis, az elmúlt egy esztendő haladást, vagy visszalépést jelentett e tekintetben?

– Az elmúlt egy év visszalépést jelentett abból a szempontból, hogy a kárpátaljai magyarság megítélése sokat romlott a választási kampány idején. Sok embert elbizonytalanítottak az akkor felszínre törő problémák. Az előttünk álló választások egyik hozama ezért az lehetne a számunkra, hogy segíthet felértékelni a magyar kisebbséget. Ellenkező esetben ugyanis felgyorsulhat az asszimiláció folyamata.

– Tekintettel az anyaországi támogatások körül tapasztalható bizonytalanságokra, biztosítottnak látja jelenleg a Rákóczi-főiskola támogatását?

– Sajnos az anyaország részéről érezzük a legkevésbé, hogy fontosnak tartják ezt az intézményt. Az erdélyi magyar egyetemmel szemben legalább hússzoros, a felvidékivel szemben pedig legalább 8-10-szeres hátrányban vagyunk a támogatottság tekintetében. Számos jel utal arra, hogy az anyaországi politika következetesen igyekszik kihátrálni a Rákóczi-főiskola támogatásából, mintha olyan intézménynek tekintené, amelyre nincs szükség. Példának talán elegendő annyi, hogy a határon túli felsőoktatási intézmények közül kizárólag erre a főiskolára nem terjed ki a Szülőföld Alap támogatásának hatálya, holott ez az első akkreditált, azaz államilag elismert magyar felsőoktatási intézmény Magyarország határain túl.

bkv