Katalin-napi hiedelmek

Szent Katalinra, a katolikus egyház kedvelt szentjére emlékezünk november 25-én. Legendája szerint a IV. században, Maximinus császár uralkodása idején hitéért börtönbe vetették, megkínozták, majd megölték. Okossága miatt volt a diákok, tudósok, egyetemek védőszentje. E naphoz férjjósló hiedelmek és praktikák is kapcsolódtak. Az eladósorban lévő leányok mezítláb különféle ágakat loptak a fákról, vízbe tették, és ha az karácsonyig kizöldült, a leány következtetni tudott közeli férjhezmenetelére. A kizöldült ágat katalinágnak, katalingallynak is nevezték. A legények is ezen a napon tudakozódhattak jövőjüket illetően. Párnájuk alá lopott leányinget tettek, vagy pedig egész nap böjtöltek, hogy megálmodják jövendőbelijüket. Időjárásjóslás is kötődik e naphoz: "Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog". A január időjárására is következtettek belőle: "Amilyen a Katalin, olyan lesz a január." Katalin az utolsó mulatós-bálos nap, mert ezt követi az advent kezdete. E nappal befejeződött a kisfarsang, tilos volt mindenféle mulatás, bál. Ekkor akasztják szegre a duggatni való hagymát (tarisznyában), amit majd "pálfordulókor" megfordítanak. November 25-e dologtiltó nap is volt, a nők pl. nem süthettek kenyeret. A férfiaknak nem volt szabad szántani és a kocsiba lovat befogni, a nap tiszteletére még a malmok is leálltak.

-halász-