Beütött a madárinfluenza

Ukrajnában is megjelent a titokzatos kór

2005. december 23., 09:00 , 258. szám

Mióta Ukrajnában is kimutatták a madárinfluenzát, szinte másról sem hallani, csak a lehetséges következményekről. Ami viszont a realitásokat illeti, hozzánk eddig a kórnak csupán egyetlen hatása jutott el: olcsóbb lett a szárnyashús.

A váratlan csapás

A Krím félsziget északi részének néhány településén már októberben hullani kezdtek a házi szárnyasok. Amikor azonban a helyi lakosok az állatorvosoktól igyekeztek megtudakolni az elhullás okát, azok sajtóhírek szerint eleinte tömeges mérgezéssel magyarázták a történteket.

Hivatalosan november 25-én diagnosztizálták az első madárinfluenzás eseteket Ukrajnában, egy hét múlva pedig már az egész ország értesült a tényekről. A rendkívüli helyzetek minisztériumának egységeivel gyakorlatilag egy időben érkezett a helyszínre Viktor Juscsenko is. Az államfő a tapasztaltak hatására rendkívüli helyzetet rendelt el a fertőzött területen, illetve menesztette tisztéből az országos főállatorvost, s a történteket az állategészségügyi szolgálat melléfogásaként értékelte.

Azóta a félsziget lakóitól több mint 50 ezer háziszárnyast - fertőzöttet és egészségest egyaránt - koboztak el és semmisítettek meg a karantén alá vett 11 településen, amelyekért több mint 1 millió hrivnya kártérítést fizettek ki. Beszámolók szerint a hivatalos felszólításra az emberek többsége készséggel szolgáltatta be "haszonmadarait" a hatóságoknak, csupán néhányan, mindenekelőtt a szegényebbek és a nyugdíjasok vonakodtak megválni a veszélyessé vált baromfitól. Ez utóbbiak magatartása azonban érthető, hiszen számukra a maguk nevelte szárnyasok gyakorta szinte az egyetlen húsforrást jelentették.

Hogyan tovább?

A rendkívüli intézkedések egyelőre még nem hozták meg a kívánt eredményt. Lakossági beszámolók alapján a tömegtájékoztatási eszközök újabb madárelhullásokról tudósítottak a szóban forgó régióból, valamint kiderült, hogy a kór átterjedt a Dnyepropetrovszki megyére is.

Az első ijedelem elmúltával néhányan felvetették, hogy készületlenül érte a hatóságokat a járvány megjelenése, s nem is a legmegfelelőbb intézkedéseket foganatosították az illetékesek. A legtöbb megfigyelő ugyanakkor egyetért abban, hogy a karanténon, az érintett állatállomány megsemmisítésén és az emberek beoltásán kívül a világon Kínától kezdve, Oroszországon és Románián át, egészen Kanadáig semmi hathatósabbat nem találtak ki eddig a járvány leküzdésére; arról nem is szólva, hogy amennyiben sikerült is felszámolni a fertőzés gócait - például Oroszországban vagy Romániában -, az gyakorta egy másik ponton ütötte fel újra a fejét, gyors sikerre tehát aligha számíthatunk.

A madárinfluenza gazdasági vonatkozásai egyértelműek: a szárnyashús árának zuhanása, a fogyasztás visszaesése máris kétségbevonhatatlanul vetíti előre az amúgy is sok gonddal küzdő ágazat válságát Ukrajnában. Ha pedig nem sikerül mielőbb felszámolni a fertőzés krími gócpontjait, akár a jövő évi turistaidény is veszélybe kerülhet az Ukrajna legnagyobb üdülőparadicsomának számító fekete-tengeri félszigeten.

Emberre is veszélyes?

Az érintettek többségét azonban mindenekelőtt az a kérdés foglalkoztatja, veszélyes-e a vírus az emberre. A kérdés már csak azért is indokolt, mert időközben az ukrán egészségügyi minisztérium megerősítette, hogy az Ázsiában pusztító H5N1 vírustörzset azonosították a 11 krími település szárnyasállományában. A rendkívüli helyzetek minisztériumának közleménye szerint ugyanakkor a vírus nem fertőzött meg embert. Múlt heti adatok szerint eddig több mint 35 ezer portát ellenőriztek, és több mint 26 ezer ember kapott influenza elleni védőoltást.

Szakemberek rámutatnak, hogy bár a madárinfluenza számos országban megjelent már, Dél-Ázsián kívül sehol sem terjedt át madárról emberre. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a vírus terjedése ellen ne kellene megtenni minden lehetséges óvintézkedést. Ami pedig az érintett területek lakosságának a hagyományos influenza elleni beoltását illeti, rámutatnak, hogy ezt eddig minden fertőzött területen megtették, ahol arra lehetőség nyílt, bár semmi sem igazolja, hogy az intézkedés hatásos volna a fertőzés megelőzésében.

Szakértők szerint a madárinfluenza jelenleg mindenekelőtt a vándormadarak vonulása által érintett régiókat, tehát elsősorban Ukrajna déli megyéit veszélyezteti. (MTI/Korreszpondent/Index.hu/Kárpátalja)