Elzárták a gázcsapot, majd megállapodtak

Megoldódott a válság, lesz gáz

Végül mégis megtörtént, amitől a legjobban féltünk az elmúlt év végén: a keleti szomszéd január 1-jén beszüntette a gázszállítást. Szerencsére a válság mindössze három napig tartott. Szerdán a felek bejelentették, hogy létrejött a megállapodás, a gáz ára pedig egyelőre megfizethető marad.

A tárgyalások kezdettől kőkemény hangnemben folytak, az utóbbi napokban pedig – legalábbis Oroszország részéről – már nem is a megegyezésről, hanem kizárólag politikáról, a világ közvéleményének szánt színjátékról szólt a történet. Vasárnap, azaz január 1-jén reggel például az orosz média élő adásban közvetítette, hogyan zárják el Oroszországban az Ukrajnába irányuló szállítást leállító jelképes gázcsapot, de már jóval korábban siettek figyelmeztetni európai ügyfeleiket, hogy Ukrajna megcsapolhatja a vezetékeket. Amikor azután több országból valóban jelezték hétfőn, hogy megcsappant az érkező gáz mennyisége, az állami kézben lévő orosz Gazprom bejelentette, hogy az ukránok önkényesen megcsapolják a területükön áthaladó gázvezetékeket. Ivan Placskov ukrán tüzelő- és energiaügyi miniszter ugyanakkor határozottan cáfolta a Gazprom vádját, szavai szerint Ukrajna nem vett ki gázt a tranzitvezetékekből. (Érdekes módon, azok után, hogy európai partnerei figyelmeztették Oroszországot szerződésben rögzített szállítási kötelezettségeire, a Gazprom rövid idő alatt helyreállította az érintett országok gázellátását.)

Viktor Juscsenko elnök időközben ismételten hangoztatta, hogy Ukrajna maradéktalanul teljesíti az orosz gáz tranzitjára vállalt kötelezettségeit. Egyben újabb javaslatokat is tett a gázvita megoldására.

Miféle szomszéd az, aki télen leállítja a gázszállítást? – tették fel a kérdést európai politikusok és szakértők Oroszországra utalva. Egyesek azzal is megvádolták, hogy visszaél erőfölényével, megtorolva azt, hogy Ukrajna közeledni akar a Nyugathoz.

Reagált a történtekre az Egyesült Államok is. A washingtoni külügyminisztérium "brutális intézkedésnek" minősítette az orosz lépést. Emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok támogatja a gázáraknak a piaci árhoz való közelítését, ám úgy véli: egy ilyen változást átmeneti időszak beiktatásával kell véghezvinni, nem pedig hirtelen és egyoldalúan érvényesíteni.

A válság belpolitikai következményeivel is számolni kellett. Egyesek szerint a gázcsap elzárásával Moszkva bosszút állt Kijeven: ha Ukrajna nem kap orosz földgázt, a Kreml által nem kedvelt ukrán elnök, Viktor Juscsenko esélyei jelentősen romlanak a márciusi parlamenti választásokon, mivel a nép haragja őrajta és pártján fog csattanni, míg vetélytársa, Viktor Janukovics kedvező pozícióba kerül, s győzelme esetén ismét jobbra fordulhatna Kijev és Moszkva viszonya; Ukrajnának a Nyugathoz való közeledése megállna. Orosz politológusok persze másként látták a dolgot. Szerintük ez a helyzet éppen, hogy kapóra jön Juscsenkónak. Mint mondták, ha normális körülmények között kerülne sor a márciusi parlamenti választásokra, azokat Juscsenko elveszítené, a gázárvita révén viszont előnyhöz juthat, miután oroszellenes hisztéria törhetett volna ki az országban.

A gázcsapok elzárásának természetesen nemcsak politikai, hanem kézzelfogható, mindennapjainkat érintő következményei is voltak-vannak. A kormány még hétfőn csökkentette az egyes megyék gázfogyasztásának felső határát. Jurij Jehanurov miniszterelnök a megyék vezetőivel a gázellátásról tartott tanácskozás után mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a lakosságnak nem szabad érzékelnie a gázszállítások csökkenését.

Végül keddről szerdára virradóra teljesen váratlanul mégiscsak létrejött a megállapodás a Gazprom és az ukrán tárgyaló fél, a Naftogaz Ukrajini között. A szerződés értelmében Ukrajna ezer köbméterenként 95 dolláros átlagáron juthat hozzá a földgázhoz egy közvetítőn, a Roszukrenergo vállalaton keresztül, függetlenül attól, hogy a 230 dolláros, tehát drága orosz, vagy az olcsóbb türkmén, kazah avagy üzbég eredetű gázról van-e szó. Sajtóhírek szerint ez a 95 dolláros ár volt az a felső határ, amelyet az ukrán tárgyalók Viktor Juscsenko elnök utasításának megfelelően még elfogadhattak. További sikerként könyvelhető el ukrán részről, hogy sikerült megemelni az Európába exportált orosz gáz ukrajnai tranzitdíját száz kilométerenként 1,09 dollárról 1,6 dollárra minden ezer köbméternyi gáz után.

A történteket a megfigyelők Ukrajna egyértelmű sikereként könyvelik el, hiszen megvédték a nemzeti érdekeket és ezen belül természetesen a lakosság érdekeit is. Az ajánlott 230 dolláros orosz gázár azt jelentette volna, hogy nagybani áron, azaz 25 százalékos áfa és szállítási költség nélkül is köbméterenként legalább 1,16 hrivnyáért kellett volna értékesíteni, szemben az elért 95 dolláros ár esetén hasonló feltételek mellett kalkulálható 0,48 hrivnyás árral. Ezt a díjszabást a lakosság szempontjából tovább csökkentheti az a kormányzati szándék, hogy a polgárok számára a lényegesen olcsóbb ukrajnai kitermelésű gázt értékesítik, miáltal végeredményben nem emelkedik számottevően a gáz ára a napokban már bejelentett növekedéshez képest. (Kárpátalja/MTI/korrespondent.net/podrobnosti.ua)