Hívatlan vendégek

Ukrán vendégmunkások Európában

Egyes becslések szerint mintegy hétmillió ukrán állampolgár vállal munkát külföldön, de csupán egy részüknek sikerül átverekednie magát a bürokrácián, s elérni, hogy legálisan alkalmazzák.

A nyugat-ukrajnai Ljudmilla 35 éves pedagógusi gyakorlattal a háta mögött érkezett Belgiumba, hogy illegálisan takarítással keresse meg a kenyerét Brüsszelben. Ukrán állampolgárok milliói döntöttek hozzá hasonlóan az elmúlt években. A férfiak építkezéseken dolgoznak, a nők takarítanak, vagy felvigyáznak a gyerekekre. A legszerényebb számítások szerint is mintegy 400 millió dollárt keresnek havonta külföldön, ami egyes értékelések szerint harmincszorosa annak az összegnek, amit az Európai Unió tavaly Ukrajna segélyezésére fordított.

Közismert, hogy Európában a bevándorlókat vagy az olyan, rendszerint gyengén fizetett, nem megbecsült, különösebb szakképesítést nem igénylő munkákra alkalmazzák, amelyeket a helyi lakosok nem szívesen végeznek el, vagy ellenkezőleg - a magas képesítésű szakembereket várják. Bár az EU ma jelentős mértékben rászorul a munkás kezekre és a tudósokra is, a munkavállalás céljából érkező külföldiek mégis csak igen ritkán tudnak legális munkavállalási lehetőséghez jutni. Az EU Bizottsága ugyan már évekkel ezelőtt javasolta, hogy egységesítsék a munkavállalási célzatú bevándorlás elveit és szabályait, az egyes országok rendkívül eltérő gyakorlata és politikája miatt azonban mindmáig nem sikerült megegyezésre jutni e témában. A kelet-európaiak közül ugyanakkor sokan felpanaszolják, hogy miközben a nyugati országok milliókat költenek azoknak a bevándorlóknak az eltartására, akik politikai menedékjog ürügyén igyekeznek új hazát találni, felesleges bürokratikus akadályokkal riasztják el a valóban dolgozni akaró és tudó munkavállalókat.

Márpedig a bürokratikus akadályok számosak. A munkaadónak előbb meg kell hirdetnie a betöltendő állást, majd várnia néhány hónapig, nem jelentkezik-e egy uniós szakember, s csak ezután jelentheti be, hogy neki éppen erre az ukrajnai jelentkezőre van szüksége. S az ügyintézés java éppen ezután következik.

Ennek ellenére munkavállaló honfitársaink bámulatos kitartással igyekeznek elérni, hogy legálisan helyezkedhessenek el külföldön. Olga például, aki fordítóként szeretett volna működni, kénytelen volt több mint fél évig ingyen részt venni különböző szakmai gyakorlatokon, mielőtt megkaphatta első munkamegbízását. Még ennél is bonyolultabb az egészségügyi dolgozók, különösen az orvosok helyzete. Okmányaik elfogadtatása, szakmai hozzáértésük bizonyítása hosszú hónapokig is eltarthat, miközben jobbára képességeiknél és képzettségüknél lényegesen alacsonyabb szintű munkát kell végezniük. Az átlagosnál valamivel könnyebb helyzetben vannak a jól képzett programozók, a mérnökök és a tudósok, akikre mindig van kereslet.

Vannak persze pozitív példák is. Portugáliában néhány évvel ezelőtt módosították a bevándorlási törvényt, lehetővé téve a munkavállalást a nem EU-tagországból érkezettek számára is. Ráadásul idén életbe lépett az a Portugália és Ukrajna közötti megállapodás, amely szabályozza az ukrán állampolgárok beutazását, vízumhoz jutását és munkavállalásuk feltételeit. Ilyen szerződést más nyugat-európai országgal még nem sikerült tető alá hoznia Ukrajnának.

Bárhogyan legyen is, tény, hogy a nyugat-európai országokban becslések szerint mintegy egymillió ukrán állampolgár él és dolgozik. A szerencsét próbálók többsége az Ukrajnával szomszédos országokban állapodik meg. Csupán Lengyelországban majd 1 millió ukrán dolgozik, míg például Csehországban 100 ezer, Szlovákiában 60 ezer, Magyarországon 30 ezer. Jelentős részük illegális bevándorló, sokan igen rosszul fizetett munkát végeznek. Szakértők azonban azt mondják, számuk az elkövetkező években csökkenni fog. Amint az Ukrajnával szomszédos országok tagjaivá válnak a schengeni rendszernek, s a bejutás még problémásabbá válik, a migránsok inkább a nyugat-európai országokat veszik majd célba, mert ott legalább magasabbak a keresetek. Végül érdekes, hogy a legtöbb ukrán munkavállaló, mintegy 2 millió, a szomszédos Oroszországban igyekszik boldogulni, s igen jelentősnek mondható a 350 ezer fős görögországi ukrán "kolónia" is. (Kárpátalja/HVG/Korreszpondent/podrobnosti.ua)