A beregszászi hősziget

Kölcsey Esték

Ezzel a titokzatos, ugyanakkor figyelemfelkeltő címmel tartottak előadást minap Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Kölcsey Ferenc Szakkollégiumában dr. Molnár József főiskolai tanár, valamint két tanítványa: Kakas Mónika és Marguca Viola ötödéves földrajz szakos hallgatók.

A városi hősziget fogalma alatt a szakemberek azt a hőtöbbletet értik, amely lakott települések, mindenekelőtt városok, de községek területén is jelentkezik a külterületekhez képest – tudhattuk meg a főiskola által Kölcsey Esték címen meghirdetett előadássorozat legutóbbi témája kapcsán. A legtöbben azt hisszük, hogy a hősziget kifejezésen a természetnek az emberi tevékenységből származó hőterhelését kell értenünk, ám ennél összetettebb fogalomról van szó, melynek része például a városi környezet nagyobb sugárzáselnyelése, kisebb párolgási felszíne, kisebb kisugárzásos éjszakai hővesztesége.

A témát nagyvárosokban korábban is behatóan tanulmányozták már, a Beregszász nagyságrendű települések esetében azonban csak most történnek az első lépések a debreceni és szegedi kollégák tapasztalatai nyomán – mondta el lapunknak dr. Molnár József, a főiskola Matematikai és Természettudományi Tanszékének tanára. Az Arany János Közalapítvány a Tudományért támogatásával megvalósult kutatás arra kereste a választ, megfigyelhető-e egyáltalán a hősziget jelensége a kisvárosok esetében, s ha igen, mik a jellegzetességei. Egy Beregszász nagyságrendű településnél nem használhatók a világvárosok esetében alkalmazott műholdas megfigyelések, Molnár tanár úr és diákjai ezért kézi műszerekkel mérték a hőmérsékletet a település előre meghatározott pontjain s a külterületeken, amit térképeken rögzítettek.

Mint kiderült, Beregszász esetében az átlagos hőszigetérték 2,3 fok, azaz ennyivel magasabb a városközpont átlaghőmérséklete a környező területekénél. A legmagasabb átlagértéket a város szívében, a Bohdan Hmelnickij utca elején mérték, a külterületekhez képest mért legnagyobb eltérés pedig 6,6 fok volt. Jellegzetessége a beregszászi hőszigetnek, hogy összekapcsolódik a város melletti dombvidék természetes hőtöbbletével.

A kutatásnak elméleti értékén túl gyakorlati jelentősége is lehet. Nálunk még nem, de például Magyarországon máris létező gyakorlat, hogy a gázművek hőmérsékleti adatokat kérnek a meteorológiai állomásoktól a gázfogyasztás, a szükséges gáznyomás helyes kiszámításához. Ehhez pedig feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a lakott települések mennyivel melegebbek környezetüknél. A meteorológiai méréseknél sem hagyható figyelmen kívül a tárgyalt jelenség, mutatott rá dr. Molnár József, példaként emlékeztetve, hogy a beregszászi meteorológiai állomás a város területén működik, ami befolyásolhatja a régióban végzett mérések pontosságát.

A kutatás jelentőségét és pontosságát növelheti, ha azt kiterjesztik a környező régió településeire is, ezért a fent említett alapítvány támogatásával idén folytatódnak a mérések a Beregszász–Munkács–Nagydobrony–Csap útvonal mentén elterülő településeken, s a városok mellett immár a régió falvait is vizsgálják majd.

h.k.