Sólyom László: Nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni

2006. május 12., 10:00 , 278. szám

Nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni - mondta Sólyom László magyar köztársasági elnök múlt csütörtökön azon konferencia után, amely az államfő kezdeményezésére jött létre a szomszédos országokban élő magyar tudósokkal, közéleti és a civil szférában elismert személyiségekkel, annak érdekében, hogy megvitassák a határon túli magyarok helyzetét. A konferencián Kárpátalja képviseletében részt vett Majnek Antal püspök, a Munkácsi Római Katolikus Püspökség feje, illetve dr. Molnár József, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára.

Az államfő a konferencia helyszínét adó Sándor-palotában megtartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: megerősödött az a tény, hogy nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni. Az egyes országokon belül is rendkívül tagolt a magyarság helyzete, régiónként gyökeresen mások a magyar emberek kilátásai - hangsúlyozta.

Sólyom László elmondta, hogy a konferencia kifejezetten tudományos jellegű volt, 17 tudományos előadás hangzott el a szomszédos országokból érkező meghívottaktól.

Mint kiemelte, az a veszély fenyeget, hogy a határon túli magyarság a modernizációban lemarad. Hozzátette: rendkívül nagy a magyar ajkú népesség fogyásának mértéke a szomszédos országokban. Példaként említette, hogy Romániából tizenhat év alatt több magyar ajkú ment el, mint Magyarországról 1956 után.

Szociológiai felmérés szerint a szomszédos országokban a magyar lakosság képzettsége a többségi lakossággal szemben sokkal rosszabb, a magyar ajkú értelmiség szinte hiányzik - mutatott rá az államfő. Hangsúlyozta, a meghívottak egybehangzóan állították: iskolák nélkül teljesen reménytelen az identitást fenntartani, hiszen a magyar nyelv tudása önmagában nem biztosít semmiféle igazi nemzettudatot. A magyar identitás átadását az óvodákban kell elkezdeni, a magyar nyelvű egyetemek nem lesznek életképesek, ha ez a magyar szellemű oktatás nem az óvodában kezdődik - tette hozzá a köztársasági elnök. Kiemelte azt is: "A magyar identitás megtartásától elválaszthatatlan az integráció a többségi nemzetbe." A magyar kisebbségnek fontos tudni a többségi nyelvet, ha nem tudja, a munkaerőpiacon reménytelen a helyzete - közölte.

Majnek Antal püspök lapunknak elmondta, felszólalásában mindenekelőtt a kárpátaljai magyarság gazdasági, kulturális és oktatási helyzetéről, a római katolikus egyház által vidékünkön végzett tevékenységről, ezen belül is elsősorban az oktatási és szociális intézményeikről beszélt. Mint a Munkácsi Római Katolikus Püspökség feje hozzátette, a résztvevők többségéhez hasonlóan maga is rámutatott, hogy az utóbbi években szűkülőben van az anyaországi támogatás mértéke, így a római katolikus egyházé is Kárpátalján, illetve megítélése szerint nem átláthatók a támogatások odaítélésének elvei. Majnek Antal összességében rendkívül pozitívan értékelte a konferenciát, mint kifejtette, szemmel látható volt a magyar köztársasági elnök segíteni akarása.

Dr. Molnár József előadásában ugyancsak szólt a határon túli magyarság támogatási rendszerének gondjairól; ezen belül mindenekelőtt a nemzeti stratégia és a konszenzus hiányát, az elosztásban megnyilvánuló kliensizmust nevezve meg a legjelentősebb problémákként. Az előadó külön felhívta a figyelmet a nemzeti kisebbségek szempontjából kiemelt jelentőségű intézmények normatív támogatásának fontosságára. A kárpátaljai magyarság helyzetét érintő elemzésében a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára rámutatott, hogy közösségünk létszámát tekintve lényegesen kisebb, mint a szomszédos erdélyi vagy szlovákiai magyarság, ugyanakkor pozitívumnak tekinthető, hogy nagy része egy tömbben él. Ugyancsak pozitívumként könyvelhető el a kutató szerint a toleráns nemzetiségi környezet, s az államhatalom kedvező hozzáállása a kisebbséget érintő kérdésekhez. Ugyanakkor negatívum, hogy gyakorlatilag hiányzik a kisebbségi kezdeményezésekhez nélkülözhetetlen állami pénzügyi támogatás, s egyelőre a gazdasági helyzet is nálunk a legrosszabb a régióban - mutatott rá dr. Molnár József.

Sólyom László elmondta, a következő tanácskozást őszre tervezik, az 1956-os ünnepségek után, novemberben. Ennek témája a tömbmagyarság és a szórványmagyarság közötti különbségek, illetve a többes identitás kérdései - tette hozzá.

Az államfő újból hangsúlyozta: a konferenciasorozat nem érinti a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szükséges és fontos tevékenységét, és nem is illeszkedik annak kormányzati és politikai környezetébe. Sólyom László az elnöki protokoll részének és alkotmányos felelősségnek nevezte a határon túli magyarsággal való törődést. "Az elnök azzal tud hatni, hogy beszél, hogy elvi álláspontokat tesz közzé (...)" - hangsúlyozta.

Az államfő reményét fejezte ki, hogy a konferenciasorozat hatással lesz a magyar közvéleményre.

Kérdésre közölte: a tanácskozáson a határon túli magyar politikai pártok képviselői a továbbiakban sem fognak részt venni. Elmondta azt is, hogy a kettős magyar állampolgárság ügye a konferencián nem merült fel.

Az államfő a nem nyilvános tanácskozásra olyan, a szomszédos országokban élő magyar tudósokat, közéleti és a civil szférában elismert személyiségeket invitált meg, akik "tevékenységük alapján, kutatási vagy szakterületük szabályai szerint tudnak érvényes megállapításokat tenni a határon túli magyarság helyzetéről". (Kárpátalja/MTI)