Elmaradt a bocsánatkérés

Kijev helyett Budapesten járt George Bush

Egynapos látogatást tett Budapesten George Bush amerikai elnök és felesége. A nagy csinnadrattával beharangozott látogatás hivatalosan 1956 emlékének szólt, többekben mégis csalódottságot keltett.

A magyar média kezdettől Magyarország jelentőségét és megbecsültségét elismerő kiemelkedő eseményként kezelte az amerikai elnök szerda estétől csütörtök estig tartó látogatását, csak mellékesen került szóba, hogy Bushék tulajdonképpen Kijev helyett, félig-meddig kényszerűségből landoltak a magyar fővárosban. Történt ugyanis, hogy amikor hónapokkal korábban szóba került az amerikai elnök ukrajnai útja, az Egyesült Államok részéről mintegy feltételül szabták, hogy a látogatás időpontjára meg kell alakulnia a választások utáni új ukrán kormánynak. Miután a kormányalakításra máig nem került sor, egyértelmű volt, hogy Bush nem utazhat az ukrán fővárosba európai útja során. Így került az előtérbe a budapesti látogatás, melyhez egyébként valóban méltó alkalmat szolgáltatott az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulója.

Az elnöki látogatás csúcspontja a történelminek beharangozott Bush-beszéd volt, melyet közéleti személyiségek és sajtósok gondosan megválogatott kicsiny közönsége előtt mondott el az amerikai elnök a Citadella közelében, háttérben a legszebb budapesti panorámával. A szakértők előzetesen nem értették, milyen történelmi jelentőségű bejelentése lehet George Bushnak azok után, hogy egy nappal korábban láthatólag minden mondandóját előadta Bécsben, ahol az EU-USA csúcstalálkozót tartották. Végül a beszéd csak abban az értelemben sikeredett történelmire, hogy sok szó esett benne a magyar történelemről, ami pedig az elnöki üzenet címzettjeit illeti, a magyar hallgatóságot leszámítva az elnök elsősorban hazabeszélt, saját ódzkodó honfitársait győzködte az iraki szerepvállalás fontosságáról.

Az 1956-os magyar forradalom, majd 1989, a magyar szabadság kivívása az iraki és a világ valamennyi, szabadságra vágyó népe számára ihletet és reményt ad - jelentette ki az amerikai elnök, aki szerint országa továbbra is segít Iraknak abban, hogy elfoglalhassa jogos helyét az Egyesült Államok és Magyarország mellett, mint a szabadság részese. Az amerikai elnök beszédében méltatta az 1956-os forradalmat, a magyar nép hősies küzdelmét. Mint mondta, Amerika nagyra becsüli a magyar nép kitartását, üdvözli fejlődését és nagyra értékeli vele való szövetségét.

Röviden így foglalható össze George Bush mondandója. Akár elégedettek s hálásak is lehetnénk, hiszen 1956 emléke megérdemli, hogy arról maga az amerikai elnök is megemlékezzék Budapesten a szabadságharc ötvenedik évfordulója alkalmából, ám sokan éreztek utólag enyhe csalódottságot.

A látogatást megelőzően jelent meg Charles Gati magyar származású amerikai történész-politológus cikke a The Washington Post tekintélyes amerikai napilapban, melyben azt javasolta, Bushnak őszintén fel kellene tárnia az 1956-os forradalom idején folytatott amerikai politika mozgatórugóit magyarországi látogatásán. Az Egyesült Államok magára hagyta Magyarországot az 1956-os forradalomban, az Eisenhower-kormányzat "felszabadítási" és "visszaszorítási" politikájáról kiderült, hogy csak megtévesztés - állította a John Hopkins Egyetem professzora, aki 1956-ban hagyta el az országot, és az Egyesült Államokban telepedett le. Az amerikai vezetés sokkal egyértelműbb, ki nem mondott célja Charles Gati szerint a választások megnyerése volt, nem pedig Közép- és Kelet-Európa felszabadítása. "A magyaroknak hallaniuk kell, mi történt ötven évvel ezelőtt, az amerikaiaknak pedig hallaniuk kell, hogy a jövőben nem hajszolunk nyilvánvalóan elérhetetlen célokat külföldön hazai politikai célok érdekében" - zárta cikkét Charles Gati.

Az őszinteség azonban elmaradt... (Kárpátalja/radio.hu/MTI))