Veszélyes üzletek: ukrajnai top 10

2006. június 30., 10:00 , 285. szám

A tapasztalt vállalkozók állítják, hogy bármilyen üzleti tevékenység kockázattal jár. Az ukrán viszonyok közepette ez a kockázat sokszorosára nőhet. Ezért vállalkoztunk arra, hogy sajtóanyagok alapján összeállítsuk a tíz legveszélyesebb ukrajnai vállalkozási forma rangsorát.

A végéről, azaz a legkevésbé veszélyes vállalkozástól kezdve a listát, az utolsó, 10. helyen az utcai kereskedelmet találjuk. A jelentős részben illegálisan működő kereskedők számára a veszélyforrások sora azzal kezdődik, hogy kicsiny jövedelmükből rendszeresen le kell szurkolniuk a sápot azoknak, akik számukra "lehetővé teszik" az utcán való kereskedést, lett légyen szó akár bűnözői csoportosulásokról, akár rendőrségi, hivatali alkalmazottakról - írja a podrobnosti.ua. Az engedély nélküli piacok esetében nem feledkezhetünk meg a hiányos tűzvédelemről, a gyakori tűzesetekről sem, melyek nemegyszer távolról sem véletlenül pusztítják a kereskedők árukészleteit... A legnagyobb veszélyforrást mégis a közönséges rablás mindig fenyegető réme jelenti, például amikor az árus hazaindul az aznapi bevétellel.

A képzeletbeli ranglista kilencedik helyét az innovációs üzlet foglalja el, ahol elsősorban pénzügyi kockázatokkal kell számolnunk. Az innovációt ugyan a gazdasági fejlődés motorjának tekintik, arról azonban hajlamosak vagyunk megfeledkezni, hogy bármely sikeres technológia vagy termék bevezetésére tucatnyi sikertelen találmány, áru és csődbe ment, esetleg csalással kisemmizett cég jut.

A nyolcadik helyen veszélyesség szempontjából az agráripart találjuk. Az ágazat kétségtelenül nagyszerű perspektívái ellenére legalább három kockázati tényezővel feltétlenül számolnunk kell: az időjárási viszonyoktól való függőséggel, az állandó üzemanyag-problémákkal, s végül a banki hiteleknek a kedvezmények ellenére is magas kamatszintjével; márpedig az egyre zuhanó felvásárlási árak mellett egyre több gazda szorul rá a hitelre.

A hetedik legveszélyesebb üzletág a légi szállítás. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások és az egyre magasabb nyersolajárak nemcsak a nyugati világban, de Ukrajnában is rendkívül kockázatossá teszik a vállalkozásnak ezt a formáját, s a helyzetet tovább rontja, hogy az üzletembernek e téren is alkalmazkodnia kell a helyi, távolról sem ideális viszonyokhoz.

Nem lehet meg kockázat nélkül a hatodik helyen rangsorolt bankszakma sem, bár a közvélemény általában hajlamos az átlagemberen élősködő, semmilyen kockázatot nem vállaló pénzeszsákként feltüntetni a bankárt. Igaz, az utóbbi néhány esztendő viszonyait aligha hasonlíthatjuk az elmúlt évszázad kilencvenes éveinek kaotikus állapotaihoz, azért ne feledjük, hogy a legutóbbi néhány évben mintegy 10-15 bank ment csődbe az országban.

A médiabiznisz a már előkelőnek mondható ötödik helyre sorolható országunkban. Ebben az üzletágban ma már elsősorban nem a kiadók és tévé-, rádiócsatornák tulajdonosait, felső vezetőit fenyegeti veszély, hanem az újságírókat. Sajtójelentések szerint csupán idén márciusban 12 olyan esetet jelentettek, amikor megpróbáltak nyomást gyakorolni az újságírókra. Más információk szerint Ukrajna legújabb kori történelmét tekintve az újságírók ellen elkövetett bűncselekmények 90 százaléka felderítetlen maradt.

Következik az ingatlanbiznisz, ahol valamennyi szereplő (építők, eladók, vásárlók, bérbe adók és bérlők, közvetítők) részéről számítanunk kell a csalásra. A kijevi Elita-Centr cég minapi botránya, amikor is mintegy 1400 befektető járt pórul, a legjobb bizonyíték arra, hogy napjainkban ezen a téren csakis mindenre kiterjedő biztonsági intézkedések mellett szabad vállalkozni.

Képzeletbeli rangsorunk bronzérmese a tőzsde, amely gyorsan megszerezhető hatalmas nyereséggel kecsegtet. Azt hihetnénk, némi képzettséggel és megfelelő tőkével egykettőre Soros Györgyhöz hasonló tőzsdecápákká válhatunk, a tapasztalt ügynökök azonban állítják, hogy távolról sem egyszerű a tőzsdézés, s különösen a posztszovjet országokban nem az, ahol egyes sajtóértesülések szerint a tőzsdére merészkedők majd 90 százaléka minden, vagy majd minden pénzét elveszíti.

Második helyezett a fegyverkereskedelem, amely még legális formájában is (hát még illegálisan!) egyike a világ három legjövedelmezőbb üzletágának a kábítószer- és az emberkereskedelem mellett. A hat és még több nullával végződő összegek ebben az üzletágban szokványosnak számítanak. A nagy pénz azonban nagy kockázatokkal, nem ritkán halálesettel is jár.

Végül a legkockázatosabb üzletnek kétségtelenül a politika számít. Az egyes pénzügyi-gazdasági csoportok ezen a harctéren is komoly csatákat vívnak, ami néha nemcsak dörgedelmes szónoklatokban nyilvánul meg, hanem még a fegyverek is eldördülnek. Arról nem is szólva, hogy manapság már a választópolgárok is "kockázatot" jelentenek, hiszen ha nem "megfelelően" szavaznak, több év milliós nagyságrendű "befektetései" válhatnak semmivé egyik pillanatról a másikra. (Kárpátalja/podrobnosti.ua/korrespondent.net/bbc.co.uk/ukrainian)