Kisebb roham a magyar állampolgárságért

Januártól egyszerubbé és gyorsabbá vált a honosítási eljárás Magyarországon, s a határon túli magyarok élnek is a lehetoséggel: tavaly egész évben 3900-an, míg idén már az év elso hat hónapjában 5100-an folyamodtak magyar állampolgárságért - írja a nepszabadsag.hu.

Az év elso hat hónapjában negyedével többen igényeltek kilencven napnál hosszabb idore szóló magyarországi tartózkodási vízumot, és csaknem hasonló mértékben emelkedett a letelepedési kérelmek száma is. A csaknem 15 ezer vízum több mint felét román, 14 százalékát ukrán állampolgároknak - többségükben határon túli magyaroknak - adták ki, 6 százalékos arányukkal a kínaiak is dobogós helyre kerültek. A letelepedési engedélyért folyamodó 5200 ember kétharmada szintén romániai volt. Hasonló a helyzet 23 ezer - vagyis a tavalyival csaknem megegyezo számú - tartózkodási engedély iránti kérelemnél is: ezt szintén románok, ukránok és kínaiak igényelték a legnagyobb arányban. Januártól a szabályok megváltoztak, és ez kisebb ostromot váltott ki. Míg 2005-ben összesen 3900, az idén hat hónap alatt több mint 5100 honosítási kérelem érkezett. Ezek kétharmadát román, 12 százalékát ukrán, nem egészen tizedét szerb állampolgárok nyújtották be. Az Ukrajnában, Romániában, Szerbiában és Horvátországban élok - vagyis nem csak a magyar nemzetiséguek - számára öt évig érvényes, korlátlan számú beutazásra és tetszoleges ideju tartózkodásra jogosító nemzeti vízumot vezettek be, amit ugyancsak januártól lehet igényelni. Ez a vízum nem jogosít sem munkavállalásra, sem felsofokú tanulmányok folytatására, fél év alatt egy híján mindössze csak ezret adtak ki belole. Nemzeti vízumot 370 szerb, ugyanennyi román, illetve 191 ukrán és két horvát állampolgár kapott. Évente legalább 80-90 ezren kérnek három hónapot meghaladó idore szóló vízumot, illetve tartózkodási vagy bevándorlási engedélyt. A külföldiek száma az ország lakosságához viszonyítva mégis elenyészo. A bevándorlási hivatal legfrissebb adatai szerint mintegy 80 ezren letelepedtek, 43 ezren pedig tartózkodási engedéllyel élnek Magyarországon. Közöttük 60 ezer román, 12 ezer ukrán, valamint nyolc és fél ezer kínai van. A külföldiek aránya így alig haladja meg a teljes népesség egy százalékát, miközben például Ausztriában, Belgiumban és Németországban a lakosság nyolc-kilenc, Luxemburgban pedig 36 százaléka idegen állampolgár. (nepszabadsag.hu/mno.hu/Kárpátalja)