Szent István-napi rendezvények Kárpátalján
Vidékünk magyarsága számára Szent István a nemzet örök egységének szimbóluma is. Államalapító szent királyunkról ünnepélyes keretek között emlékeztek meg többek között Asztélyban, Aknaszlatinán, Benében, Beregszászban, Mezőkaszonyban, Salánkon, Szürtében, Ungváron.
Szoboravatás Asztélyban
Államalapító Szent István királyról mintázott egész alakos szobrot Elek István és fia, ifj. Elek István asztélyi fafaragó, melyet múlt vasárnap lepleztek le ünnepélyes keretek között. Az ezt követő falunapon szinte az egész község együtt ünnepelt. (Írásunk a 10. oldalon.)
A szoboravatásra egybegyűlteket Nagy Anikó polgármester köszöntötte. "Asztély község, melynek első írásos említése 1378-ból való, emlékezni és ünnepelni jött össze. Emlékezni Szent István államalapító királyunkra, ünnepelni az egységet, a megmaradást" - mondta, majd a község lakói nevében megköszönte idősebb és ifjabb Elek István helyi fafaragók munkáját, akik megvalósították álmukat: szülőfalujukban szobrot állítottak az államalapító első magyar királynak.
Ünnepi beszédében Csizmár Béla, a Beregszászi Járási Tanács elnöke kiemelte, Szent István intelmeiben türelemre szólította azokat, akik hatalmat gyakorolnak: "Szent István bölcs meglátásai, törvényei, döntései ma is igazak, 1000 év után is helytállóak. E szobor emlékeztet arra, hogy lelki erő, kitartás nélkül nem lehet nemes célokat követni, jövőt építeni."
Dávid Árpád asztélyi református lelkész azt hangsúlyozta: a Szent István-szobor bizonyság arra nézve, hogy sem országhatár, sem politikai törekvés nem választhatja el a Kárpátalján élő magyarokat az anyanemzettől.
A szobrot Nagy Anikó és Csizmár Béla leplezték le. Részt vett az avatáson többek között Bakancsos László, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke és dr. Oláh Dezsőné Borbála, Beregsurány polgármestere is.
Szent királyunkra emlékeztek Aknaszlatinán
Aknaszlatinán a római katolikus templom kertjében került sor a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) hagyományos Szent István-napi megemlékezésére. Az ünnepség szentmisével kezdődött, melyet Szulincsák Sándor plébános celebrált. A Szent István-szobornál Kocserha János, Aknaszlatina alpolgármestere méltatta államalapító szent királyunkat. Ifj. Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy első királyunknak "...hit és haza volt az alapelve. Nagy szükség van erre az alapelvre napjainkban is. Nagyon jól tudta, hogy a magyarság megtartásának egyedüli záloga, ha a keresztény Európában népét keresztény hitre téríti. Ugyanakkor azt is jól tudta, hogy az ország erejét növeli az együtt élő népek kiegyensúlyozott, békés egymás mellett élése." Az ünnepség ezután a sztálini terror áldozatainak emlékművénél folytatódott, ahol Benedek Imre, az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola igazgatója, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnökhelyettese szólt a hallgatósághoz.
Az emlékmű megkoszorúzása után a millenniumi emlékparkban a megemlékezők előtt Sóbányi Imre, a helyi KMKSZ-alapszervezet elnöke beszélt az ünnep üzenetéről: "Augusztus 20. egy évezred óta az első magyar szent király emlékünnepe. Ezt az ünnepet a történelem viharai során sokféleképpen akarták sárba taposni, megpróbálták az embereket más gondolkodásra késztetni, eredménytelenül. Nevezték ezt az ünnepet új kenyérnek, alkotmány ünnepének, de akkor is élt az emberek szívében az a tudat, hogy augusztus 20-án Szent Istvánra emlékezünk, aki Európa szívében létrehozta az erős magyar királyságot és keresztény hitre térítette népünket."
Az államalapító emlékezete Benében
A hagyományos ünnepségen Molnár László KMKSZ-alapszervezeti elnök a Szent István-nap eredetéről, megünnepléséről beszélt a különböző történelmi korszakok, rendszerváltások politikai tükrében. Bakancsos László, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke elmondta, Szent István király kapcsán négy fontos dologra kell gondolnunk: a koronára, a kereszténység felvételére, az államalapításra és -szervezésre. Szent királyunk koronája jelképezte és jelképezi magyar nemzetünk egységét. A kereszténység felvételének történelmi jelentőségű és helyes döntésével István király európai megmaradásunk és beilleszkedésünk szempontjából nagy pártfogóra talált: a keresztény egyházra, s a pápától koronát kapva, keresztényi alapon lehetőség nyílt egy erős állam kiépítésére. További megmaradásunk szempontjából nagyon fontos, hogy gyermekeinket erős keresztény hitre, magyarságtudatra neveljük. Végezetül az ünneplők megkoszorúzták az államalapítás millenniumára állított emléktáblát.
Búcsú és sírszentelés Mezőkaszonyban
Idén kétnaposra bővült a mezőkaszonyi római katolikus egyházközségben a templom védőszentje, Szent István tiszteletére rendezett búcsú, melynek keretében megszentelték a 2005-ben elhunyt Károlyi Lajos atya síremlékét.
A búcsú, melyre sok zarándok érkezett a megye településeiről és Magyarországról, szentmisével vette kezdetét szombaton. Ezen Varga János ibrányi esperes, kanonok plébános ünnepi szentbeszédében tanítójáról, Károlyi Lajos atyáról emlékezett meg, aki 63 évig volt Mezőkaszony plébánosa, továbbá hangsúlyozta annak fontosságát, hogy Szent István királyhoz hasonlóan kősziklára - a hitre alapozva építkezzünk. A szentmisét követően megszentelték Károlyi Lajos atya síremlékét, melynél Papp Sándor császlóci plébános mondott beszédet. A síremlék-szentelést követően éjjeli virrasztást tartottak a hívek és a zarándokok.
A vasárnapi, augusztus 20-ai szentmisén elmondott szentbeszédében Babály András helyi plébános fontosnak nevezte a Szent István-i tanítások követését, a hitbéli megerősödés és az Istennel való kapcsolat ápolásának szükségességét. A szentáldozást követően ünnepi körmenetre került sor.
Ünnepség Szürtében
Szürtében a római katolikus templom kertjében álló Szent István-szobornál méltatták a magyar államalapítás ünnepét augusztus 20-án. Az ünneplőket Braun Éva, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke köszöntötte, majd méltatta István király történelmi nagyságát, aki bölcsen és előrelátóan uralkodott. Mikulyák László római katolikus atya Szent István egyházépítő tevékenységét emelte ki. Puskár Árpád polgármester meleg szavakkal adózott a közelmúltban elhunyt Frech' Ottó emlékének, aki egyebek mellett a szürtei István király-szobornak is alkotója. A helyi református gyülekezet énekkara az alkalomhoz illő egyházi énekeket adott elő, a jelenlévők elénekelték a Himnuszt és a Szózatot.
P. Zs., B. Zs., F. Zs., B. J.