Határon túli magyar tudományosság: merre tovább?

A Magyar Tudományos Akadémia a Rákóczi-főiskolán

Magyarországi szakértők és kárpátaljai felsőoktatási intézmények képviselői voltak a résztvevői annak a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) programjának keretében minap megrendezett beregszászi tanácskozásnak, melynek célja a határon túli magyar tudományosság és a magyar nyelvű felsőoktatási rendszer mind hatékonyabb támogatása az MTA vonatkozó programjai által, valamint az egységes Kárpát-medencei kutatási térség kialakítása.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán a vendéglátók mellett jelen voltak majdnem teljes körben azon felsőoktatási intézmények képviselői, amelyeknek van magyar programja; képviseltette magát a Kijevi Szlavisztikai Egyetem kárpátaljai fiókintézete, a Munkácsi Humánpedagógiai Főiskola, az Ukrán Tudományos Akadémia ungvári atomfizikai kutatóintézete, valamint a Munkácsi Állami Agráripari Colledge.

Tarnóczi Mariann, az MTA Határon Túli Magyarok Titkárságának vezetője kifejtette: az elmúlt években jelentős változáson esett át a régió, ahol ma már a magyar tudományos és felsőoktatási, kutatási műhelyek sokasága működik. Fontos volna, hogy ezek az intézmények a jövőben együttműködésüket az MTA-val a specializáció és a kooperáció jegyében folytassák. Nagy szükség volna a hatékonyabb együttműködésre részben az egyes régiók magyar műhelyei, részben a Kárpát-medence egészében az egyes tematikák, prioritások mentén a különböző országbeli magyar műhelyek között, s végül kívánatos a határon túli intézmények minél gyümölcsözőbb együttműködése is az anyaországi tudományossággal. Ezen azonban nem elég elszigetelten töprengeni, meg kell ismerni az érintettek véleményét, el kell gondolkodni a lehetőségeken, hangoztatta Tarnóczi.

Ezt az együttgondolkodást szolgálta az MTA által kezdeményezett program keretében megrendezett beregszászi tanácskozás is, melyhez hasonlóra sor kerül a közeljövőben Romániában, Szlovákiában és Szerbiában is, hogy végül egy együttes budapesti tanácskozáson vonják meg a projekt mérlegét. Mint megfogalmazódott, a cél egy egységes Kárpát-medencei kutatási térség kialakítására vonatkozó stratégia, javaslatok kimunkálása.

A továbbiakban a jelenlévők dr. Papp Z. Attilának, a Teleki László Intézet munkatársának vezetésével egy speciális nemzetközi módszertan segítségével mérték fel oktatási intézményeik adottságait és lehetőségeit.

A műhelymunkát követően dr. Orosz Ildikó, a beregszászi főiskola elnöke lapunknak elmondta: "Az eredmények kiértékelése a programban részt vevő független szakértők feladata, feltűnő volt azonban, hogy bár sokan sokféle intézményből érkeztünk, hasonlóan érzékeljük a kárpátaljai magyar felsőoktatás problémáit. Az első és legalapvetőbb problémát az anyagi források hiánya jelenti mindannyiunk számára. A másik felszínre került fontos kérdés, hogy a jövőben a képzési helyek, intézmények elaprózottsága is gondot okozhat. A magam részéről ismételten felhívnám a figyelmet arra is, hogy vannak képzések, amelyeket államilag kellene finanszírozni, lévén bizonyos értelemben állami privilégium a megszervezésük, míg a civil szférának erre nincsenek eszközei. Gondolok itt többek között az orvosok, jogászok, közigazgatási szakemberek stb. képzésére. Amennyiben ezeken a területeken nem történik állami szerepvállalás, úgy félő, hogy a magyar anyanyelvű diákok egy jelentős része be sem kerülhet ezen szakirányokra, illetve továbbra is megoldatlan marad a magyar nyelvű káderképzés."

hk