Újraszentelték a nagyszőlősi ferences kolostor kápolnáját
Október 20-23. között Nagyszőlősön az egykori ferences kolostor kápolnájának újraszentelése és felavatása alkalmából tartalmas egyházi és kulturális programokban bővelkedő rendezvénysorozatot tartottak. A kolostort a szovjet érában elvették az egyháztól és raktárként használták. Hosszú huzavona után sikerült visszaperelni az épületegyüttest, melynek teljes felújítása még folytatódik.
A rendezvénysorozat keretében pénteken Kapisztrán Szent János ereklyéinek sorsa címmel Fáy Zoltán, a Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár vezetője tartott előadást. Kapisztrán János (Giovanni Capestrano) 1386-ban született az itáliai Capestrano városkában. 1420-ban, 34 éves korában pappá szentelték. 1456-ban személyes bátorságának, s az Úr iránti hitének is nagy szerepe volt abban, hogy Hunyadi János serege legyőzte a hatalmas török haderőt – ezzel megmentve Európát és a kereszténységet. A győzelem után három hónappal, 1456 októberében a Szerém megyei Újlakon meghalt Kapisztrán. Amikor a törökök elfoglalták az újlaki ferences kolostort, a tetemet titokban elszállították, és a mai napig nem tudják, hol lehet. Az előadó a lehetséges elméletek közül kiemelte a Nagyszőlőshöz kötődő történetet, mely szerint a tetemet a ferencesek nagyszőlősi rendházába temették. Később, miután a Perényi család protestáns hitre tért, feldúlták a kolostort, sok szerzetest megöltek, a többieket elűzték, az ereklyéket pedig kútba dobták. 1672-ben Podjebráci Ambrus, egy cseh származású ferences rendfőnök kísérelte meg Nagyszőlősön felkutatni Kapisztrán János maradványait, de a kútban nem találták meg. A kutatások megismétlődtek – eredmény nélkül.
Szombaton emlékműsorra került sor az 1956-os forradalom tiszteletére. Az egybegyűlteket Weinrauch Márió ferences házfőnök köszöntötte, majd Milován Sándor, a KMKSZ alelnöke, megyei tanácsi képviselő mondott köszöntőt, felelevenítve a nehéz októberi napokat, a forradalom leverésére küldött tankhadosztály átvonulását. A nagyszőlősi ellenálló csoport tagjai a magyar iskolában röplapokat terjesztettek a forradalom támogatására. A KGB letartóztatta a tizenéves fiatalokat. Két hónap kihallgatás következett, majd az ítéletet követően hét hónapot töltöttek börtönben. Utána indították el őket különböző lágerekbe.
A visszaemlékezést követően a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház tagjai tartottak nagy sikerű előadást 1956 hőseinek tisztelegve, melyben elhangzottak a forradalom leghíresebb versei, közöttük Faludy György, Márai Sándor, Tamási Lajos, Csengey Dénes és más írók, költők művei.
Vasárnap a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) tárlatának ünnepélyes megnyitójára került sor. Márió atya üdvözölte a tárlat résztvevőit, a kiállító művészeket, majd Magyar László, a RIT elnöke mondott köszöntőt, megköszönve, hogy ilyen jeles épület ad méltó helyszínt a kiállítás számára. A Társaság elnöke ismertette a RIT megalakulásának történetét is. Ennek kapcsán nagy sikerként említette, hogy már 1991-ben létrehozták az első művésztelepet Nagypaládon, valamint sikeresen debütáltak az 1999-ben Varsóban és 2000-ben Hannoverben megrendezett nemzetközi kiállításokon. Magyar László után Riskó György, a RIT alelnöke mutatta be az itt kiállító művészeket: Magyar Lászlót, Hidi Endrét, Kolozsvári Lászlót, Kulin Ágnest, Veres Pétert, Veres Ágotát, Őry Mihályt, Tóth Lajost és Erfán Ferencet. A rendezvényen nagy sikerű koncertet adott a Viktor Maruska vezette Nagyszőlősi Bartók Béla Zeneiskola tanárainak zenekara.
Hétfőn került sor a felújított kápolna újraszentelésére. A hívek a közeli plébániatemplomtól énekszóval indultak el a kápolnához Majnek Antal munkácsi megyéspüspökkel és a papsággal együtt. Itt a püspök atya átvette a kápolna kulcsait, majd felszentelte az épületet, Isten oltalmába ajánlva azt. Az ünnepi olvasmány a Királyok könyvéből, az evangéliumi rész pedig Szent János könyvéből hangzott fel magyarul és ukránul. Szentbeszédében a püspök Kapisztrán Szent Jánosról, a kápolna védőszentjéről beszélt. Mint elhangzott: személyes példamutatásának, hitének köszönhető, hogy Nándorfehérvárnál a törökök elleni küzdelemben megmenekült a keresztény Európa. "Ez a győzelem az Úristen győzelme volt, melyet hittel vívtak ki. A hit megtartó, hatalmas erejére emlékezzünk, valahányszor felhangzik a déli harangszó" – mondta a püspök atya.
Fischer Zsolt
