Rég várt gesztus az elhurcoltaknak

Ülésezett a megyei tanács

Ungváron múlt csütörtökön ülésezett a megyei tanács. A testület határozatot fogadott el a sztálini lágerekbe hurcolt ártatlan magyar férfiak rehabilitációjáról.

A képviselők mindenekelőtt a megyei költségvetés háromnegyedévi állását tekintették át, megállapítva, hogy a bevételi oldal 101 százalékra teljesült, egyben további 22,2 millió hrivnyával megnövelték az idei költségvetés tervezett bevételeit. Szóba került a megyének szánt pótlólagos állami dotációk elosztása is.

A gazdasági kérdéseken túl számos szociális probléma, köztük több egészségügyi program került terítékre, melyek egyebek mellett a járványügyi helyzet, a tbc és a rákos megbetegedések elleni küzdelem területén fogalmazzák meg a legszükségesebb teendőket az elkövetkező öt évre. Elhangzott, hogy a tanács határozata értelmében pályázatot írnak ki Kárpátalja lobogójának megtervezésére.

A képviselőtestület azzal az indítvánnyal fordult az államfőhöz, a Legfelső Tanács elnökéhez és a kormányfőhöz, hogy ismerje el az UPA harcosait a második világháború harcoló feleként, az OUN-UPA tagjait, a felszabadító küzdelmek résztvevőit, az úgynevezett Karpatszka Szics Nemzeti Védelmi Szervezet veteránjait pedig olyanokként kezelje a jövőben, mint akik Kárpátalja területén harcoltak Ukrajna szabadságáért és függetlenségéért.

Történelminek mondható cselekedetet vitt véghez a megyei tanács, amikor hosszú évek hiábavaló kérvényezése után a KMKSZ képviselőinek ismételt felvetésére döntésével politikai represszió áldozatainak ismerte el azokat a magyar, német és egyéb nemzetiségű kárpátaljai férfiakat, akiket a szovjet hadsereg 1944 októberében-novemberében a megye határain túlra deportált. A határozat, melyet a 90 tagú testület 73 szavazattal, azaz túlnyomó többséggel hagyott jóvá, ezenkívül megbízást ad annak a folyamodványnak a megfogalmazására is, melyben a megyei tanács kérné a Legfelső Tanácsot, foglalja törvénybe a tényt, hogy a kárpátaljai elhurcoltak politikai represszió áldozatai lettek, ami az áldozatok és meghurcoltak teljes körű rehabilitációját jelentené.

Képviselői kérdéssel fordult a megyei tanács elnökéhez Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, aki a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola állami finanszírozását szorgalmazta, tekintettel arra, hogy a főiskola ukrajnai állami oktatási intézmények számára képez szakembereket. A KMKSZ elnöke sérelmezte továbbá, hogy jelenleg harmincötféle tankönyv hiányzik a kárpátaljai magyar iskolákból, miközben a Szvit Tankönyvkiadó ungvári szerkesztősége közel egy éve nem működhet teljes kapacitással finanszírozás hiányában.

Mint elhangzott, a KMKSZ kifogásolja, hogy az új típusú vizsgaközpontok tavalyi kísérleti jellegű bevezetése során nem biztosították a tesztkérdések fordítását a magyar iskolák végzősei számára. A magyar nyelvű érettségizés lehetőségének hiánya az egész magyar oktatási rendszer leépüléséhez vezethet - figyelmeztetnek az érdekvédelmi szervezet megyei tanácsi képviselői, akik szerint a vizsgaközpontok általános bevezetése esetén csak az jelenthetne kielégítő megoldást, ha kellő számú vizsgaközpontban biztosítanák a tételek-tesztek magyarra fordításának lehetőségét.

A készülő államnyelv-politikai koncepció kapcsán a KMKSZ hangot adott aggodalmának, hogy a dokumentumtervezet nem fordít kellő figyelmet a csekélyebb lélekszámú, az adott területen őslakosnak számító kisebbségek nyelvi problémáira. A szövetség képviselőinek meglátása szerint a kisebbségek kultúrájának megőrzése és fejlődése tekintetében az állami nyelvpolitikának az általánosan elfogadott európai elveken kell alapulnia, figyelembe véve a nyelvi jogok további bővítését az állam lehetőségeinek és az adott kisebbség igényeinek függvényében. Fontos továbbá, hogy az ország egyes régióiban egy tömbben élő kisebbségek problémáit egyetlen egészként, összefüggésükben oldják meg - hangzott el.

Bár a képviselők több mint 40 kérdést tekintettek át ezen a napon, a napirendet mégsem merítették ki, így az ülésszak a közeljövőben folytatódik.

hk