Krisztusban szeretett testvéreim!

2006. december 22., 09:00 , 310. szám

"Dicsőség a magasságban Istennek,

békesség a földön a jóakaratú embereknek!"

Krisztus születik!

Krisztus születése az az ünnep, amikor nemcsak a család találkozik, hanem az ember érzékenyebbé válik a környezetére, az őt körülvevő emberekre. Isten a lehető legközvetlenebb módon megjelent az emberiség történelmében: emberré lett. A Szentlélek által Szűz Máriától megszületett. A Názáreti Jézus Isten szeretetének konkrét megjelenése az emberek között.

Ezen az örömteli ünnepen Krisztus születésének ezek a tulajdonságai nem csak elmélkedésre indítanak bennünket, hanem tettekre is. Krisztus, mint mindig, észrevétlenül jön közénk, ugyanakkor erejének teljében, hogy elkezdje megújítani bennünk azt, amire mindannyian teremtve és hivatva vagyunk.

Jézus Krisztus Betlehemben történő születése, amint azt Lukács evangélista leírja (Luk. 2, 1-7), arra a fájdalmas dologra mutat rá, hogy hiányzik a szívünkben a nyitottság és az együttérzés nehéz helyzetben lévő testvéreink és a legkisebbek iránt. Mária és József a városon kívül maradtak, "mert nem volt hely a szálláson".

Kedves testvérek! Nekünk, keresztényeknek, Krisztus születése mindig felhívás is, hogy álljunk meg, nézzünk szét magunk körül. Nyissuk ki szemeinket és szívünket azok számára, akiknek szükségük van ránk. Az egyház már a kezdetek kezdetén sem feledkezett el a szegényekről. "A hívek mind összetartottak, és mindenük közös volt. Birtokaikat és javaikat eladták, s az árát szétosztották mindenkinek szükségéhez mérten." (Ap Csel. 2, 44-45) Ily módon elmondhatjuk, hogy Krisztus születésének az ünnepe mindig jelen kell, hogy legyen az egyház életében. Vagy más szóval: ahol a testvérek nem feledkeznek el egymásról, ott állandóan Krisztus születését ünnepelik.

Adja Isten, hogy a karácsony lelkülete járja át a mi szívünket is, hogy kezünk bőségesen ajándékozzon.

Szívből köszöntelek benneteket, kedves testvérek!

Főpásztori áldással: Krisztus születik! Dicsőítsétek!

Milan Sasik