2007. január 5.

2007. január 5., 09:00 , 312. szám

"Amikor Heródes király idejében Jézus megszületett Júda Betlehemében, napkeletről bölcsek érkeztek Jeruzsálembe, s kérdezősködtek: Hol van a zsidók most született királya?" (Mt2,1)

Urunk megjelenése - Vízkereszt ünnepe

Az egyházi év jeles ünnepéhez, vízkereszt napjához érkeztünk. Egyben ez az ünnep a karácsonyi időszakot is lezárja. Szép szokás ilyenkor a vízszentelés és a házak, lakások megáldása, amivel egész életünket Isten oltalmába akarjuk helyezni. De az ünnep igazi tartalma e szokásnál is fontosabb hármas üzenetet, tanítást is hordoz.

1. Jézus megkeresztelkedése: - Kifejezésre juttatja számunkra a bűnbánat, a megtérés szándékát, életünk megjavítását.

2. A napkeleti bölcsek látogatása: - Kifejezésre kerül, hogy mi is elvisszük ajándékainkat. Ami végső soron önmagunk felajánlása is lehet. Ez kedves ajándék az Istennek. De tudnunk kell, hogy nem az a nagy dolog, hogy mi odaadjuk magunkat, hanem az, hogy Isten elfogadja a mi felajánlásunkat. Ezáltal lesz minden igazán a miénk, ami szolgálja földi és főleg örök javunkat.

3. A kánai menyegző titka: - Krisztus és az Egyház, Krisztus és a Lélek násza. Mi az Úr Jézusé leszünk egyre igazabban, Ő meg a miénk, rajta keresztül egymással is szorosabb, bensőbb szeretetkapcsolatba kerülünk, ha igazán jól veszünk részt a szentmisén.

Mindenkinek megvan a maga útja az Istenhez, ezt az utat nekem is meg kell találnom. Ennek az egyéni útnak a kulcsa tulajdonképpen a szeretetben rejlik. Aki így keresi Istent, meg is találja, mert Ő mindenkinek megadja a lehetőséget - mindenki számára van egy "csillaga". Nagy akadály lehet ezen az úton az önelégültség, a kényelemszeretet, az emberi tekintettől való félelem. Aki Istent keresi, annak mindig el kell hagynia valamit, ami biztosabbnak tűnik, mint az, amit Isten ígér. Új alapot kell teremteni létének magamban, ehhez be kell fogadnom az Isten szavát. Ha ez megtörténik, járjuk együtt ezt az utat mi, keresztények!

A széthúzás sehol sem szép, családnál sem, munkahelyen sem, nemzeten belül sem, de különösen szomorú, amikor keresztények körében tapasztalható. Tragikus, hogy a szeretet vallásának hívei sokszor szemben állnak egymással. Fel kell hagyni minden ellenségeskedéssel, egymás sértegetésével, a meddő vitákkal. Nem vezet eredményre azonban a hitközömbösség sem. Az önző ember a legbuzgóbb vallásosság ellenére sem lehet az Istené. Istent csak a szeretetben lehet megtalálni. Törekedjünk életünk minden napján erre a szeretetre, ami elvezet Istenhez, mert Isten maga a SZERETET.

Babály András