"Régiós" jogszabály az összukrajnai kétnyelvűségről
A kormánykoalíció három pártjának képviselői közösen nyújtották be nemrég a parlamentben a nyelvtörvény általuk kidolgozott legújabb tervezetét. A dokumentum sok tekintetben előremutató a jelenlegi szabályozással szemben.
Hónapok óta tudjuk, hogy a Régiók Pártja, mely az orosznak államnyelvi rangra emelését már a tavalyi parlamenti választások előtt meghirdette, kénytelen volt elismerni, hogy nem rendelkezik a törvényhozásban kétharmados többséggel, azaz nem tudja keresztülvinni az alkotmány ennek megfelelő módosítását. A párt és a kormánykoalíció ezt követően álltak elő egy olyan törvény kidolgozásának koncepciójával, amely az alkotmány módosítása nélkül is lehetővé tenné az oroszok és más ukrajnai kisebbségek, köztük a magyar nyelvű állampolgárok számára a minél szabadabb nyelvhasználatot. Így született meg Az Ukrajna nyelveiről címet viselő jogszabálytervezet, amely úgynevezett bázistörvényként mintegy felette állna más törvényeknek és törvényerejű rendeleteknek.
A jogszabálytervezet bevezetné az ukrán jogalkotásban a regionális nyelv fogalmát, ami végső soron lehetővé tenné, hogy az orosz és a többi kisebbségi nyelv mégiscsak valamiféle jogi státuszra tegyen szert; egészen pontosan olyanra, mint amilyennek a bevezetését az Régiók Pártjának befolyása alatt álló keleti és déli megyék a választásokat követően egyszer már megkísérelték.
A törvény az oroszon kívül további 13 nyelvnek - köztük a magyarnak is - hasonló státuszt szán, azaz a dokumentum mintegy kiteljesíteni látszik a regionális, avagy kisebbségi nyelvek európai chartáját, melyet Ukrajna tavaly ratifikált. Szakértők szerint ugyanakkor ez a jogszabály elfogadása esetén elsősorban az orosz nyelv védelmét szolgálná.
A tervezet ezzel együtt több vonatkozásban is demokratikusabb a jelenleg érvényben lévő törvénynél, illetve azoknál az elképzeléseknél (másik törvénytervezet is létezik, mely a most tárgyaltnál sokkal radikálisabb - a szerk.), melyek az ukrán államnyelv státuszának megszilárdítását tűzik ki célul. Így például lehetővé tenné minden állampolgár számára, hogy szabadon eldöntse, mely nyelvet tekinti anyanyelvének, megválassza az érintkezés nyelvét, valamint hogy akár két-, vagy többnyelvűnek vallja magát, esetleg változtasson nyelvi preferenciáin. A törvénytervezet viszonylag konkrétan meghatározná, mely nyelv nyilvánítható regionálissá egy adott területen: amennyiben a megfelelő nyelvcsoporthoz tartozók száma a lakosság legalább 10 százalékát teszi ki. Ez a meghatározás kétségtelenül előremutatóbb, mint a jelenlegi nyelvtörvény 50 százalékos küszöbe, mely tulajdonképpen - némileg fura módon - csak a helyi többség számára nyújt védelmet. Sokat levon azonban a rendelkezés hatékonyságából, hogy a regionális státusszal együtt járó kedvezmények és védő intézkedések alkalmazásáról a helyi tanácsok döntenek, azaz adott esetben akár meg is foszthatják valódi tartalmától a regionális nyelvi státuszt. További hiányosság, hogy a jogszabálytervezet alkotói nem határozták meg a nyelvi identitás megvallásának mechanizmusát, még a népszámlálási bevallás formájában sem, azaz az állampolgároknak gyakorlatilag nem lenne módjuk hitet tenni nyelvi hovatartozásukról.
Pozitívumnak mondható, hogy a tervezet nemcsak hogy kötelezővé tenné a regionálissá nyilvánított nyelvek használatának területén a köztisztviselők számára az adott regionális nyelv ismeretét, de az ügyfélszolgálatban foglalkoztatottak számára előírná a hozzájuk fordulók esetében annak a nyelvnek a használatát mind szóban, mind írásban, amelyen hozzájuk fordultak. Hiányossága azonban, és az intézkedés hatékonyságából sokat levon, hogy a tervezetbe átkerült a jelenlegi jogszabályból az a kitétel, miszerint nem lehet oka az állás betöltésére jelentkezők elutasításának, hogy nem ismerik a szóban forgó regionális nyelvet. További hiányossága a törvénytervezetnek néhány további cikkely is, melyek eleve nem a regionális nyelvekről általában, hanem kifejezetten az orosz nyelvről rendelkeznek, amelynek az ukránhoz, azaz az államnyelvhez hasonló jogokat biztosítanak. Az egyik cikkely például elrendelné mindkét nyelv oktatását az ország valamennyi iskolájában, így a magyar iskolákban is.
Akárhogyan is, a lényeg az, hogy jó volna a tervezetből kétoldalú kompromisszumok révén a jelenlegihez képest előremutató nyelvtörvényt alkotni. (Kárpátalja/pravda.com.ua)
