2007. január 19.

"Ezért tehát, testvéreim, álljatok szilárdan, és ragaszkodjatok azokhoz a hagyományokhoz, amelyeket akár beszédünkből, akár levelünkből tanultatok." Pál második levele a thesszalonikaiakhoz, 2. rész 15. vers

Pál és az egész Szentírás arra figyelmeztet, hogy meg kell maradni abban, amit igaznak és üdvöt adónak ismertünk meg. Ez lényeges. A hitben való megmaradás és hitünk szerint való élet az üdvözülés folyamatában való megmaradásnak a ránk eső része. Pál elmondja csodálatos hitvallását Isten üdvösséget szerző munkájáról. Majd nagyon nyomatékosan hozzáteszi: "Ezért tehát, testvéreim, álljatok szilárdan és ragaszkodjatok... a hagyományokhoz..." Megmaradni a ránk hagyott tanításban egyáltalán nem könnyű. Könnyen meg tudunk térni tévedéseinkből, látványosan el tudunk fordulni a rossztól. De megmaradni a Krisztusi tanításban, és mindig fáradhatatlannak lenni a jó cselekvésében, már keményebb falat. Egyházunk tanítása a keresztyén egyház kezdete óta érlelődik és formálódik. Egy olyan tanítás ez, ami az evangéliumon alapszik. Évszázadokon át foglalták azt össze egyházunk tanítói: Ágoston, Assisi Ferenc, Luther, Kálvin és sokan mások. Számunkra Isten dicsősége, Jézus halála, feltámadása, a Szentírás tekintélye és a kegyes élet fontos tanítás. Az abban való megmaradás pedig az Isten iránt való szilárd elkötelezettség erős jele. Tudni, hogy miben hiszünk, és megmaradni abban, ez jelenti a keresztyén élet konkrét célját.

Barta Zsolt