"Metalocserepicás" tájház...

Mire költik a magyar adófizetők pénzét?

Megújul a határon túli magyarokkal foglalkozó intézményrendszer. Takarékosabb intézmények és átláthatóbban, egyúttal hatékonyabban működő támogatási rendszer segíti 2007. január 1-jétől a határon túl élő magyarokat - olvashatták a magyar kormány bejelentését legutóbbi lapszámunkban. Azóta megtudtuk, hogy valóban a Szülőföld Alap Tanácsába a korábbi évekkel ellentétben, nem Kőszeghy Elemér UMDSZ-alelnök képviselheti egyedül Kárpátalját. Mostantól mindkét magyar társadalmi szervezet vezetője, Kovács Miklós KMKSZ-elnök és Gajdos István UMDSZ-elnök is meghívást kapott a Tanácsba. Bízunk abban, hogy ezentúl nem csak az UMDSZ vezetői által létrehozott kis fantomszervezetek és alapítványok hada és hozzájuk közel álló önkormányzati vezetők juthatnak majd az anyaországi támogatások túlnyomó többségéhez.

Az érdekesség kedvéért utánajártam a teljesség igénye nélkül néhány korábbi nyertes pályázatnak, vajon valóban a kárpátaljai magyarság közösségi érdekeit szolgáló feladatokat látnak-e el a pályázók.

A Jánosi Nyugdíjasok Egyesülete 860 000 forint támogatást kapott "A műkedvelő tevékenységhez szükséges eszközök és felszerelések beszerzésére". Megkerestem hát a 15 tagú Makkosjánosi "Szivárvány" Nyugdíjasklub vezetőjét, aki elmondta, hogy az elnyert pénzre nem a 15 jánosi nyugdíjasnak volt szüksége, a nyugdíjasklub nevében a helyi polgármester pályázott fellépőruhákra.

Már első látásra érdekes aránytalanság, hogy amíg az ungvári járási Szalóka óvodája "a gázfűtés- és a vízvezetékrendszer kiépítésére" 248 ezer forintot kapott, addig ugyanarra a közigazgatásilag ugyancsak Makkosjánosihoz tartozó Balazsér állami óvodája 3 600 000 forintot. Balázsi Annától, a Makkosjánosi Községi Tanács jegyzőjétől megtudtuk, hogy a pályázatban feltüntetett balazséri óvoda jogilag nem is létezik. Igaz, Balazséron valóban van óvoda, de az nem önálló intézmény, hanem a jánosi óvodának az egyik külön épületben működő csoportja. Dudás Ilona óvodavezető lapunknak elmondta, egyelőre a balazséri óvoda üres, február elsejéig szabadságon vannak az alkalmazottak és a hét óvodás. A felújítást csak később kezdik, egyébként, a kis gyereklétszám miatt az sem kizárt, hogy bezárják a balazséri óvodafiókot, hisz sokkal olcsóbb lenne az ottani gyerekeket Jánosiba szállítani, ahol szintén csak 18 gyermek jár óvodába.

Kilencmillió forinttal támogatta a Szülőföld Alap a Kárpátaljai Magyar Média Fejlesztéséért Alapítványt, amelyet a már sokszor emlegetett Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetsége (MÚKSZ) nevű fantomszervezet (közgyűléseikről, rendezvényeikről nincs sajtóhír, az elnökük ígérete ellenére egy éve nem sikerül újságíróként megszerezni az alapszabályukat) és az Ungvári Televízió magyar szerkesztőségének alapítványa hozott létre. Kulin Zoltán, az Ungvári Állami TV és Rádiótársaság vezérigazgató-helyettese, a kilencmilliót nyert alapítvány egyik alapítója kérdésemre elmondta: "Nem tudok az ügyről semmit, tudtunk nélkül pályázták meg a pénzt a közös alapítványunk nevében. Az alapszabályban az van, hogy amennyiben pályázunk, akkor tájékoztatni kell a feleknek egymást. Ők felrúgva a szabályokat és a korábbi megállapodást, nélkülünk pályáznak, nem tudjuk, mire, alá sem írtuk a pályázataikat, pedig benne vagyunk az elnökségben, amely még egyszer sem ülésezett. Tehát az alapítvány nem működik és így nem is pályázhat. A kilencmillióról annyit halottam, hogy elküldték hozzám az építőt, akinek elmondtam, hogy hogyan kell kinéznie egy modern TV-stúdiónak. Akkor tudtam meg, hogy pályázati pénzből egy független médiaközpontot és TV-stúdiót akarnak kialakítani az UMDSZ épülő ungvári székházában. Az egészben már az is visszatetsző, hogy valaki pont az UMDSZ székházában akar független stúdiót, sem a KMKSZ, sem az UMDSZ székházában nem lehet független egy stúdió, ez játék a szavakkal."

Kőszeghy Elemért, a MÚKSZ elnökét is megkérdeztük, aki korábban a Szülőföld Alap Tanácsában Kárpátalját képviselte. Elmondta: "Tavalyelőtt pályáztunk a független médiaközpontra, tavaly nem. Emiatt ez az építkezés nagyon sajnálatos módon egyelőre egyhelyben topog, gyakorlatilag leállt. Terveztünk oda egy önálló magyar TV- és rádióstúdiót is, amelynek a felügyeletét a TV magyar szerkesztősége látná el."

Csak szólni felejtettek el nekik erről. Nyilván meglepetésnek szánták.

A Kisdobronyi Községi Tanács 1 000 000 forint támogatást kapott az "Ifjúsági Központ és Tájház felújítására". Kisdobronyi ismerőseim közül senki sem tudta megmondani, hogy hol található ifjúsági központ és tájház a községben, így megkérdeztem Ember Balázs polgármestert, aki elmondta: az egykori vendéglátó-ipari egység, a "Csárdás" vendéglő épületét vásárolta meg egy korábbi pályázati támogatásból a községi tanács (ez egy jellegzetes szovjet "stílusban" épült jellegtelen tégla, üveg, beton, lapostetős épület - a szerk.), ott kívánják kialakítani az említett központot és a tájházat. A tavaly elnyert egymillióból, ami csak 24 356 hrivnya, tetőfedő anyagot, "metalocserepicát" vásároltak a rossz állapotban lévő épület befedéséhez. Tehát egyelőre nincs sem ifjúsági központ, sem tájház. Egyébként a viski és nagyberegi, zsindellyel fedett parasztházakban kialakított tájházakhoz viszonyítva el se merem képzelni, milyen lesz a kisdobronyi, amelyet egy modern fémcseréppel fedett, tájidegen, egykori falusi presszóban alakítanak majd ki.

Csak remélni lehet, hogy a jövőben jobban figyelnek majd a remélhetőleg akkor már valóban szakmai alapon szervezett kollégiumok tagjai a pályázatok mögött álló szervezetekre, illetve az ukrán állami feladatok átvállalása mellett talán jut majd több pénz a magyar közösségek jövőjét előremozdító programokra is.

B. Zs.