A fő prioritás az oktatásé

Megalakult a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fóruma

Gyurcsány Ferenc kormányfő vezetésével, magyarországi és határon túli magyar politikusok részvételével megtartották a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fórumának alakuló ülését kedden a Parlamentben. Kárpátalját az eseményen Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, valamint Gajdos István, az UMDSZ elnöke képviselte.

A fórumot létrehozó alakuló ülésen véglegesítették a 2007. évi támogatási célokra és prioritásokra beérkezett ajánlásokat, meghatározták a 2007. évi pályázat útján elnyerhető támogatásrész mértékét, valamint kialakították az egységes támogatási elveket - mondta el az ülés után Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára.

Emlékeztetett, hogy a kormány radikálisan átalakította a határon túli magyarsággal kapcsolatos intézményrendszert. A Szülőföld Alap veszi át azokat a feladatokat, amelyeket korábban maga az alap, az Illyés Közalapítvány és az Apáczai Közalapítvány látott el. Rámutatott, hogy egy kibővült feladatrendszerű alapról van szó, ami annyit jelent, hogy valamennyi pályázati úton nyújtott, elsősorban az identitás megőrzését, az oktatást, a kultúrát, a képzést, a felnőttképzést, a szakoktatást szolgáló támogatásnak a forrása a Szülőföld Alap lesz.

Az államtitkár elmondta, hogy a támogatáspolitika területén kialakult egyfajta "magyar-magyar szolidaritás". Azok a régiók, azok a magyar közösségek, amelyek már az unióban vannak, egyetértenek azzal, hogy elsősorban azokat a közösségeket kell támogatni, amelyek a tagságtól még távol vannak. A forrásfelosztás tükrözi is ezt a megközelítést, tehát a Vajdaság és Kárpátalja a lakosság arányánál jóval nagyobb támogatást fog kapni. Ez a mintegy 2,5 milliós határon túli magyarság 6-7 százalékát kitevő 160 ezres kárpátaljai közösség esetében például 19 százalék, ami lényegesen több, mint amennyi például a lélekszámban jóval jelentősebb felvidéki magyarságnak jut (15%).

Kovács Miklós az ülést követően pozitívumként értékelte, hogy megszűnt a korábbi egyoldalúság, a határon túli magyarság támogatásáról dönteni hivatott testületben immár mindkét kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezet képviselve van. Elismeréssel szólt a KMKSZ elnöke az idei támogatási keret felosztásának méltányosságáról is a kárpátaljai magyarság tekintetében. Ugyanakkor, csatlakozva számos határon túli magyar vezetőhöz, Kovács Miklós hangsúlyozta, hogy az új rendszer gyakorlati működése lesz az a döntő szempont, aminek az alapján a határon túli magyarság támogatása terén végrehajtott átalakítások sikerét meg lehet majd ítélni.

Mint megtudtuk, a 2007. évi támogatások prioritásai között szerepelnek az ukrajnai magyarság vonatkozásában egyebek mellett a köz- és felsőoktatás, a szakképzés, az óvodai nevelés, a kulturális és művelődési egyesületek, intézmények működése, fejlesztése és programjai. Ugyancsak cél a magyar nyelvű elektronikus és írott sajtó, a könyvkiadás, az egyházi felekezetek által ellátott egyházi és szociális feladatok támogatása. Ezen belül a támogatás 50 százalékát az oktatási, szak- és felnőttképzési, 35 százalékát a kultúrával és az egyházakkal foglalkozó, 15 százalékát pedig az önkormányzatokkal, informatikával, és ifjúsági kérdésekkel megbízott kollégiumok oszthatják szét.

A támogatási összegek elnyeréséhez szükséges pályázatokat valószínűleg legkésőbb március végére már ki lehet írni. (pszv/MTI)

Megalakultak a KMKF bizottságai

Az elmúlt héten megtartotta első albizottsági üléseit a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF). Szili Katalin, a magyar Országgyűlés és a KMKF elnöke történelmi pillanatnak nevezte a találkozót.

A KMKF tavaly szeptemberi plenáris ülése négy albizottság létrehozásáról (külügyi és Európa-ügyi, gazdasági, jogi és kulturális albizottság) döntött. Az első, a külügyi és Európa-ügyi albizottság ülésére múlt kedden került sor. A KMKSZ képviseletében a tanácskozáson részt vett Kovács Miklós elnök.

Az ülésen Szili Katalin ismertette a Magyar-magyar együttműködés és a nemzeti érdekérvényesítés perspektívái a magyar nemzetrészek nagy részének Európai Uniós csatlakozása után című vitaanyagot. Az albizottság felkérte a KMKF elnökét, hogy a soron következő ülésre terjesszen elő egy átfogó megoldási javaslatot Magyarország teljes jogú schengeni csatlakozását követően a csatlakozásból következően a magyar-magyar kapcsolattartás terén fellépő nehézségek megoldása érdekében.

Szerdán a kulturális albizottság ülésezett, amely áttekintette a határon túli magyar felsőoktatás helyzetét, s annak biztosítását kérték. A tanácskozáson a határon túli magyar felsőoktatási intézmények vezetői beszámoltak intézményük helyzetéről és terveiről. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola képviseletében szót kapott dr. Orosz Ildikó elnök is. (Kárpátalja/dunatv.hu)