"Tartsuk magasan a zászlót"

A KMKSZ XVIII. közgyűlése

Szombaton Beregszászban tartotta éves közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). Az ülésen megfogalmazódott, hogy a szövetségnek maximális hatékonysággal kell kamatoztatnia a tavalyi helyhatósági választások eredményeként megszerzett hatalmi pozíciókat a helyi magyarság érdekében. Ugyanakkor elhangzott: elemezni szükséges a 2006. évi választási eredményeket, hogy a következő alkalommal a kárpátaljai magyarság a súlyának megfelelően szerepeljen.

A beregszászi művelődési házban a szövetség mintegy 39 ezres tagságának képviseletében összegyűlt 350 küldött előtt tartott beszámolójában Kovács Miklós elnök az elmúlt napok belpolitikai válságára is utalva rámutatott: a KMKSZ képviselői nem engednek a rájuk nehezedő nyomásnak, nem lehet őket megfélemlíteni, korrumpálni. A szövetség feladata, hogy a helyi önkormányzatokban és közigazgatási hivatalokban megszerzett pozícióikat minél hathatósabban használja ki a magyar ügyek megoldása érdekében. Az elnök ugyanakkor utalt rá, hogy a szövetségnek fel kell dolgoznia a tavalyi választási kampány tapasztalatait annak érdekében, hogy a következő alkalommal a voksok minél nagyobb százalékát sikerüljön megszerezni a magyar érdekek érvényesítése terén végzett minél hathatósabb munka érdekében.

Az elmúlt időszak sokakat meggyőzhetett arról, hogy néhány hét tüntetés nem elegendő a demokrácia megteremtéséhez, mutatott rá Kovács Miklós, hozzátéve, hogy a voksaikat az ukrán pártokra adó magyar szavazók közül máris sokan csalatkoztak a be nem váltott választási ígéretek miatt. Úgy vélte, a szavazók hosszú távon megtanulják értékelni a KMKSZ politizálását jellemző igazmondást és szavahihetőséget; meg kell látniuk, hogy a szövetség becsületes képviselőkké és hivatalnokokká konvertálja a kapott szavazatokat.

Kovács Miklós a szövetségnek a magyar kormányzattal való kapcsolattartásáról szólva úgy vélte, továbbra sem sikerült véglegesnek tekinthető megállapodást kialakítaniuk, pozitívumként tett említést mindazonáltal arról, hogy a hivatalos Budapest az elmúlt évekkel ellentétben legalább nem támogatja nyíltan a KMKSZ ellenszervezetét, s immár a KMKSZ képviselői is részt vehetnek az anyaországi támogatások elosztásáról dönteni hivatott Szülőföld Alap munkájában. Azt azonban, hogy valójában milyen fokú a magyar–magyar viszonyban bekövetkezett változás, a Szülőföld Alapban meghozott tényleges döntések mutatják meg, vélte a szónok, emlékeztetve, hogy a testületben a magyarországi hivatalnokok alkotják a többséget.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségről (UMDSZ) szólva a KMKSZ elnöke rámutatott, hogy az ellenkező tartalmú nyilatkozatokkal szemben a KMKSZ megállapodás hiányában is együttműködik az UMDSZ-szel, amennyiben a magyar ügy úgy kívánja, amire a legjobb példa a koalíciós együttműködés a regionális önkormányzatokban. Kovács Miklós emlékeztetett, hogy az UMDSZ-hez fűződő viszony miatt magyar ügy még nem szenvedett csorbát. Hogy a két szervezet között megyei szinten is kialakul-e valamiféle szerződéses viszony, az hitelesség kérdése, jelezte a KMKSZ elnöke, hozzátéve, hogy az UMDSZ szerinte nem hitelképes szervezet.

Németh Zsolt fideszes képviselő, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a közgyűlést köszöntő beszédében kiemelte, hogy 18 évvel ezelőtt a KMKSZ volt az első határon túli magyar szervezet a Kárpát-medencében. Németh szerint nem helyes gyakorlat, hogy az ukrajnai magyarságnak nincs parlamenti képviselője, s példaként Szerbiát említette, ahol sikerült megoldani a magyar kisebbség parlamenti képviseletét. Ezt követően az ülést vezető dr. Brenzovics László alelnök felolvasta Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének a közgyűléshez itézett levelét, majd Varga Attila, az RMDSZ parlamenti képviselője tolmácsolta Markó Béla elnök üdvözletét.

A közgyűlés nyilatkozat elfogadásával ért véget. A dokumentum nehezményezi, hogy a magyar tannyelvű oktatás terén mind több a megoldatlan probléma, egyre növekszik a magyar nyelvű tankönyvek hiánya. Továbbra is rendezetlen a kárpátaljai magyar iskolák végzőseinek anyanyelvű érettségije és egyetemi felvételizése. "2008-ban Magyarország csatlakozik a schengeni rendszerhez. A KMKSZ felhívja a magyar kormányzat figyelmét arra, hogy a rendszerhez való csatlakozást követően is biztosítsa a kárpátaljai magyarok akadálymentes kapcsolattartását az anyaországgal" – zárul a nyilatkozat.

hk