Az UMDSZ-frakció leszavazta az aranybánya-jelentés közzétételét

BJT-tanácsülés

2007. június 29., 10:00 , 337. szám
A bánya bezárt - a problémák maradtak...

Június 22-én tartotta rendkívül éles vitákkal tarkított ötödik ülésszakát a Beregszászi Járási Tanács, melyen a képviselők 21 napirendi pontot vitattak volna meg, ám a három utolsó kérdés tárgyalását későbbi időpontra halasztották.

Többek között megvitatták a nagymuzsalyi aranybánya területén raktározott polimetalikus ércek környezetkárosító hatását vizsgáló ideiglenes képviselői munkacsoport tájékoztatását.

Erdélyi Károly (UMDSZ-frakció), a munkacsoport vezetője elmondta, hogy a bányát korábban üzemeltető Zakarpatpolimetali Kft. január 1-jétől leállította az aranykitermelést, és a veszteségesen működő vállalat ellen csődeljárás indult. A vállalat nem tartotta be a környezetvédelmi követelményeket és nem teljesítette a magára vállalt kötelezettségeket, például a nagymuzsalyi vízvezeték-hálózat kiépítését, sőt, nem tett lépéseket a termelés során keletkező káros anyagoknak a talajvízbe szivárgásának megakadályozására. A laboratóriumi vizsgálatokból kiderült, hogy a meddőkőzetekből az egészséget károsító nehézfémek kerültek a talaj- és az ivóvízbe. Volodimir Trikur, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal vezetője arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a közigazgatási hivatal 2007. június 7-én érvénytelenné nyilvánította a Zakarpatpolimetali által bérelt földterület bérleti szerződését. Bakancsos László, a KMKSZ-UMP-frakció vezetője aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az eltemetetlen meddőkőzetet mossa az eső, és így a mérgező anyagok a talajvízbe és a levegőbe kerülnek, ezért indítványozta, hogy a munkacsoport ezzel kapcsolatos jelentését teljes egészében közölje le a járási tanács lapja, hogy a lakosság tisztában legyen a helyzettel. Indítványát azonban csak a KMKSZ-UMP frakciója támogatta, a többi frakció leszavazta.

A továbbiakban a 2007-es első negyedévi járási költségvetés teljesítéséről szóló beszámolóban elhangzott: a bevételek 16,9 millió, a kiadások 14,5 millió hrivnyát tettek ki. A képviselők módosították a 2007. évi járási költségvetést, melynek összege 1,6 millió hrivnyával nőtt a minimálbér emelésével összefüggésben a központi költségvetés által kiutalt pótlólagos állami dotáció révén.

Az ülés során elrendelt szünetet követően meglepő módon több mint egy óráig tartó vitát kavart a testületben a mezőkaszonyi szanatórium turisztikai-rekreációs komplexum fejlesztésének 2007-2010. évi programjával kapcsolatos napirendi pont. A képviselőkben számos kérdés vetődött fel. Balla Attila, a KMKSZ-UMP-frakció képviselője aziránt érdeklődött, hová van a szanatórium tulajdonosa, az ARA Kft. beregisztrálva, amire a programot rendkívül vehemens módon áterőszakolni akaró Sztepan Korosztyil képviselő azt válaszolta, hogy a Szanatorij Koszino cég a járásban van bejegyezve, az ARA Kft. pedig megvásárolta a cég tulajdonát és helyben fog adózni. A képviselők aziránt is érdeklődtek, kinek a tulajdonában van az a föld, amelyen a szanatórium található, amire az a válasz érkezett, hogy a föld a mezőkaszonyi község tanács tulajdonát képezi, amely 10 évre bérbe adta a területet. Bakancsos László aziránt érdeklődött, milyen területű földet bérel a Kft. és mennyi bérleti díjat fizet évente. Korosztyil elmondta, hogy a terület 6,1 hektár, a bérleti díj a nemrég aláírt új szerződés szerint évente 6 ezer hrivnya. Ezt az összeget azonban kevesellte a képviselő, mondván miért adják ilyen olcsón a földet, miközben dotációból élnek és állandó pénzhiánnyal küszködnek. A képviselők ugyancsak szerették volna meghallgatni Hitman Tibor mezőkaszonyi polgármester véleményét, aki nem volt jelen a kérdés tárgyalásakor. A program jóváhagyásáról való szavazás előtt a képviselők kérték a szavazatok összeszámolását. Mint kiderült, a testületből csupán 32-en támogatták a program jóváhagyását. Csizmár Béla, a tanács elnöke megállapította, hogy a programot elvető szavazás érvényes volt. Ez azonban nem tetszett a program elfogadását támogatóknak, akik arra hivatkoztak, hogy a szünet során a háromtagú szavazatszámláló bizottság két tagja eltávozott, ezért a szavazás érvénytelen. A kialakult konfliktushelyzetet Csizmár Béla elnök úgy tudta megoldani, hogy tíz nappal elnapolta az adott és a napirenden szereplő további kérdések megvitatását.

B. J.