Hogyan számítják ki a nyugdíjakat?

2007. június 29., 10:00 , 337. szám

Olvasóink szinte folyamatosan érdeklődnek az időskori nyugdíj megállapításának alapelveiről, illetve a különböző vonatkozó rendelkezések hatásáról, mióta a 2003-as törvénymódosítás következtében számottevően átalakult a nyugdíjbiztosítási rendszer. A legfontosabb tudnivalókról Marija Korolynál, a Nyugdíjalap Beregszászi Járási Főosztályának helyettes vezetőjénél érdeklődtünk.

- Mint ismeretes, a férfiak 60., a nők 55. életévük betöltése után válnak jogosulttá az időskori nyugdíj megállapítására, legalább öt év biztosítási jogviszony megléte esetén. A nyugdíj összegének megállapítása a következő képlet alapján történik: Ny = Mb * Bj, ahol Ny - a nyugdíj összege hrivnyában kifejezve; Mb - a biztosított személy munkabére (jövedelme), amely után megállapítást nyer a hrivnyában kifejezett nyugdíj a nyugdíjtörvény 40. cikkelyének értelmében; Bj - a biztosított biztosítási jogviszonyának koefficiense, melynek megállapítása ugyanezen törvény 25. cikkelyének alapján történik.

- A férfiak esetében 25, a nőknél 20 évnyi biztosítási jogviszony megléte esetén a minimális nyugdíj mértékét a munkaképességüket elvesztett személyek számára a jogszabályok által meghatározott mindenkori megélhetési minimum szintjén állapítják meg.

- Minden, a férfiak esetében 25, a nők esetében 20 éves biztosítási jogviszonyon felül munkával töltött év további egy százalékkal növeli a nyugdíjtörvény 27. cikkelye által megállapított nyugdíjat, ám nem nagyobb mértékben, mint a minimális időskori nyugdíj egy százaléka.

- A biztosítási jogviszony időtartamának azt az időszakot nevezzük, amely alatt az adott személy az általánosan kötelező nyugdíjbiztosítás hatálya alá esik, s amely után havi rendszerességgel befizetésre kerül a biztosítási hozzájárulás, legalább a minimális hozzájárulási összeg mértékében.

- A biztosítási jogviszony időtartamát a Nyugdíjalap territoriális részlegei számítják ki a személyi nyilvántartásuk alapján. A nyilvántartás bevezetését megelőző időszakokra vonatkozóan továbbra is azok a szabályok és feltételek vonatkoznak, amelyek jelen jogszabály törvényerőre emelkedését megelőzően voltak érvényben. Ezen belül minden olyan munkával töltött esztendőért, melyet a jelenlegi törvény jogerőre emelkedését megelőzően dolgoztak le a biztosítottak a föld alatt, különösen veszélyes körülmények között vagy nehéz munkát végezve, s amelyek az akkori jogszabályok értelmében korkedvezményes nyugdíjba vonulásra jogosítottak fel, további egy évet számítanak hozzá a biztosítási jogviszonyhoz.

- Ami a nyugdíj kiszámításának alapját képező jövedelmet illeti, figyelembe veszik a 2000. július 1-je előtti időszak bármelyik munkával töltött 60 naptári hónapnyi időszakát, valamint a 2000. július 1-je utáni teljes időszakot. A 2000. július 1. előtti időszakra vonatkozó kereseti adatokat az akkori jogszabályokban rögzített feltételek szerint kiállított korabeli jövedelmi igazolások alapján határozzák meg, míg az ezt követő időszakra a nyugdíjbiztosító nyilvántartásának adatai a mérvadóak.

- A nyugdíj kiszámításakor figyelembe vett munkabért vagy jövedelmet a következő képlet alapján határozzák meg: Mb = Áb * (Kö : K), ahol Mb - a biztosított személy munkabére (jövedelme), amely után megállapítást nyer a hrivnyában kifejezett nyugdíj; Áb - az ukrán gazdaságban foglalkoztatott munkavállalók átlagbére a nyugdíjazás kérelmezését megelőző naptári évben; Kö - a munkabér koefficienseinek összege minden hónapért (Mk+Mk+Mk ... +Mk); K - a biztosítási jogviszony azon hónapjainak száma, amelyek alapján kiszámolják a biztosított munkabérének (jövedelmének) koefficiensét.

hk