Mi legyen a szőlővel?

2007. július 6., 10:00 , 338. szám

Napjainkban a Kárpátalján kapható szőlőnek több mint a fele a megyehatárokon túlról érkezik hozzánk, elsősorban Magyarországról, Olaszországból és Törökországból. Évről évre nő a szőlő ára is: idényben 3-4 hrivnyát kérnek kilogrammjáért, az év más évszakaiban pedig akár 15 hrivnyáig is felmehet az ára. Ezek az adatok azon az országos koordinációs szőlőtermesztési tanácskozáson hangzottak el, melyet a közelmúltban rendeztek Nagybaktán és Beregszászban.

Kárpátalján a szőlőtermesztés a vezető mezőgazdasági ágazatok egyikének számít, habár ez a vidék a nagyüzemi szőlőtermesztés északi határát képezi Ukrajnában. Az ültetvények többsége a Beregszászi, Ilosvai, Nagyszőlősi, Munkácsi és Ungvári járásokban található, s mint elhangzott, összesen mintegy 4,5 ezer hektárt tesz ki. A magángazdaságok terméshozama általában majdnem négyszerese az állami agráripari vállalatokban szüreteltnek, s hektáronként megközelítőleg mintegy 140 mázsát tesz ki.

1985-höz, az alkoholellenes kampány kezdetének évéhez viszonyítva, mára Kárpátalján 60 százalékkal csökkent a szőlőültetvények területe, hallhattuk. Tavaly összesen mintegy 30 ezer tonnányi szőlőt szüreteltek a megyében. Idén a májusi fagyok a szőlők közel harmadát károsították. A szakemberek ezért a termés csökkenését, egyben árának növekedését jósolják.

Mindazonáltal a kevesebb termés semmiképpen sem lesz hatással a helyi bortermelésre, vélték a felszólalók. Tavaly Kárpátalján több mint 3 millió dekaliter bor készült, de az itteni nagy borgyártók egy része külföldről szerzi be az alapanyagot. A fő szállító továbbra is Moldova, ahol a szőlő 2-3-szor olcsóbb, mint nálunk. Ugyanakkor a borgyártók is hozzáláttak helyi ültetvényeik létrehozásához. Egyes becslések szerint már a közeljövőben mintegy 6 ezer hektárra növekszik a szőlőültetvények területe Kárpátalján, ami annak ellenére jelentős előrelépésnek számítana, hogy ez a terület így is csupán 50 százalékát tenné ki az 1985 előttinek.

Az elmúlt másfél évben mintegy 500 hektárnyi új szőlőültetvényt létesítettek a nagygazdaságok, s az állam költségeiknek majdnem a felét finanszírozta. Összességében azonban jelenleg a megye csupán 5 millió hrivnyát kap abból a 200 millióból, amely a borok és egyéb szeszesitalok után az új ültetvények létrehozására befolyó 1 százalékos adóból képződik a költségvetésben évente - hangzott el. A kormány úgy döntött, az összeg fennmaradó részét idén olyan megyéknek utalja ki, ahol korábban csak elvétve foglalkoztak szőlészettel, mint amilyenek például Donyeck, Dnyipropetrovszk vagy Harkiv megye.

Mint a tanácskozáson elhangzott, Ukrajnában egyre sürgetőbb problémát jelent az új szőlőfajták meghonosítása, illetve a 30 évnél idősebb ültetvények újakkal való kiváltása. Ezek a megállapítások Kárpátaljára is vonatkoztathatók: a fajtaválaszték több mint 70 százalékát megyénkben a különböző Izabella-fajták teszik ki, amelyeknek fogyasztását és feldolgozását jelen helyzet szerint Európa legtöbb országában már betiltották. A csemegeszőlők csupán az ültetvények 5 százalékát teszik ki, s az Európában népszerű borszőlők további 10 százalékát.

A kárpátaljai ültetvények 40 százaléka 25-30 évesnél idősebb, ezért az ültetvények újratelepítése elkerülhetetlen. A megye ugyanakkor ma képtelen ellátni magát a szükséges mennyiségű és fajtájú szaporítóanyaggal. Az elmúlt évszázad nyolcvanas éveiben átlagosan több mint 2 millió szőlővesszőből gazdálkodtak, jelenleg ennek csupán az egytizedével. A szakemberek aggódnak: amennyiben az állam továbbra sem rendezi az ágazat némileg kaotikus honi viszonyait, úgy az ukrán piac hamarosan teljes egészében a külföldi termelők kezére kerülhet. (mukachevo.net/zakarpattya.net.ua/Kárpátalja)