Nyugdíj: mi van a másodállásokkal?

Megkérdeztük

2007. július 6., 10:00 , 338. szám

Olvasóink érdeklődésére ezúttal annak jártunk utána, hogyan veszik figyelembe a nyugdíjak megállapításakor a másodállásban szerzett jövedelmet. Kérdéseinkre Ljubov Ohremenko, a megyei nyugdíjalap vezetőjének illetékes helyettese válaszolt.

- Minden másodállásban szerzett jövedelem közvetlenül hozzáadódik a fő munkahelyen szerzett bérhez, akárhány munkahelyről legyen is szó. A biztosítottnak ezért nyugdíjba vonulásakor adott esetben egyrészt igazolnia kell, hogy másodállásban dolgozott a szóban forgó vállalatnál vagy vállalatoknál, hiszen erről nem történik bejegyzés a munkakönyvében, valamint igazolást kell felmutatnia az így szerzett jövedelmekről is.

- Ezeket az igazolásokat a nyugdíjasnak kell beszereznie?

- Adott esetben igen, hiszen a nyugdíjalap nem rendelkezhet teljes körű információval arról, hol dolgozott sokéves pályája során a szóban forgó nyugdíjas. Mi azon dokumentumok alapján tudunk eljárni, amelyeket az adott személy elénk tár.

- Több nyugdíjas olvasónk panaszolta fel, hogy a járási nyugdíjalapok nem adták ki számukra a másodállásból származó jövedelmek bevallásához szükséges formanyomtatványokat, míg a vállalatok azzal érvelnek, hogy ezekkel éppen a nyugdíjalapnak kellene szolgálnia, ők ugyanis nem rendelkezhetnek minden hivatali nyomtatvánnyal. Ez különösen akkor jelent gondot, kellemetlenséget és pluszkiadást, ha az egykori munkavállaló egy másik járásban bejegyzett vállalatnál volt foglalkoztatva, s így most többször kell utazgatnia a hivatali ügyek intézése végett. Kinek a feladata hát a nyomtatvány biztosítása?

- Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy efféle igazolásokra csak a 2000. július 1-je előtti, azaz a személyi nyugdíjnyilvántartás bevezetését megelőző időszakra vonatkozóan lehet szükség, azóta ugyanis a saját adataink alapján tudunk dolgozni. Ez alól legfeljebb a folyó év legutóbbi hónapjai képezhetnek kivételt, amelyekről még nem rendelkezhetünk a megfelelő adatokkal, tehát még nem történt meg az a bizonyos perszonifikáció. Egyébként nehéz általános tanácsot adni az egyes konkrét esetekkel összefüggésben felmerülő kérdésekre, ezért minden olvasónak azt tanácsolnám, hogy a helyileg illetékes nyugdíjosztályon tisztázza még egyszer a részleteket.

Máskülönben a nyugdíjalap nem gyárt nyomtatványokat és soha nem is gyártott. Erre keretünk sincs, ráadásul kereskedelmi struktúra sem vagyunk, hogy értékesíthetnénk ilyesféle "terméket" az igénylőknek. A szükséges okmányok elkészítése mindenkor az adott vállalat feladata és kötelessége. A szóban forgó nyomtatvány, melyet a 2000 júliusát megelőző időszakra vonatkozóan kell kitölteni, semmiben sem különbözik attól a formanyomtatványtól, amelyet a fő munkahely utáni jövedelembevallásról kell kitöltenie a hozzánk forduló ügyfelet korábban foglalkoztató vállalatnak. Amennyiben az adott vállalkozás érdeklődik a kérdés iránt, információért felkeresheti a térségileg illetékes nyugdíjalapot, de úgy gondolom, hogy napjainkban, a számítástechnika korában senkinek sem jelenthet gondot, hogy maga készítse el a szükséges nyomtatványt. A szóban forgó okmány leírása megtalálható az ukrán nyugdíjalap országos vezetőségének 2005. 11. 25-i 22-1. számú rendeletében, amelyet még az év december 27-én jegyeztek be az igazságügyi minisztériumban 1566/11846 szám alatt.

hk