A föld csak drágább lesz

Aki teheti, privatizálja

Iljasovics Viktort, a KMKSZ-UMP frakció tagját, a Beregszászi Járási Tanács földügyi, falufejlesztési és a természeti források felhasználásának kérdéseivel foglalkozó bizottságának elnökét arra kértük, válaszoljon a földhasználattal és a magánosítással kapcsolatos aktuális kérdésekre.

- Mint jogász és mint képviselő, milyen tanácsot ad a földterületet magánosítóknak és a földtulajdonosoknak?

- Mindenképpen azt javaslom, aki teheti, magánosítsa az őt megillető földterületet. A magánszemélyek ingyen privatizálhatnak egy háztelket - melynek területe 10 ár a városban és 25 ár a faluban -, valamint egy garázsnak való 1 árnyi földterületet. Ingyen privatizálható továbbá mezőgazdasági rendeltetésű földterület 2 hektárig. Az ingyenes privatizáció azonban nem jelenti azt, hogy az emberek teljesen ingyen jutnak hozzá a földhöz. A földkimérési munkálatokért és a magántulajdont igazoló állami okmány kiállításáért fizetendő összeg az 1000-1200 hrivnyát is elérheti. Ma már nem kell a földet magánosító személynek körbejárnia az összes illetékes hivatalt, ezt megteszi helyette az a cég, amely felvállalta a munkát. Ez az összeg igencsak magas, mégis arra bátorítom az embereket, ne halogassák tovább a privatizációt, mert 1200 hrivnyáért ma kapnak kéthektárnyi földet. Földünk privatizációja mindenképpen jó befektetés, mert a föld értéke az évek múlásával csak nőni fog.

- Az utóbbi időben számos olyan eset fordult elő, amikor a földet bérbe vevő cég vagy magánszemély sokszor a bérbeadó tudta nélkül kivásárolta a földterületet. Mit tehetnek a földtulajdonra jogosultak ennek elkerülése végett?

- Amíg nem magánosították a földterületet és nem kapták kézhez a magántulajdont igazoló okmányt, a földtulajdonra jogosultak senkinek ne adják bérbe a földet, mert eleshetnek annak tulajdonjogától és a föld használatából vagy bérbeadásából eredő jövőbeni bevételektől. A mezőgazdasági földterülettel rendelkezők figyelmét felhívnám továbbá arra, hogy a hivatalos jogszabályok szerint a bérlésért évente fizetendő összeg nem lehet kevesebb a földterület értékének egy százalékánál. Ezért tehát ne menjenek bele abba, hogy például két zsák búzáért adnak bérbe 1 ha földet. A Beregszászi járásban a mezőgazdasági rendeltetésű föld minimális ára hektáronként 300 ezer hrivnya, aminek az 1%-a 3000 hrivnya.

- Mit tegyenek azok, akik úgy érzik, hogy a földhivatalban nem megfelelő bánásmódban részesültek?

- Azt tanácsolom az embereknek, ha úgy érzik, hogy megsértették jogaikat a földhivatalban, vagy nem megfelelő bánásmódban részesültek, írásban nyújtsanak be panaszt az illetékes járási közigazgatási vagy polgármesteri hivatalba, melyben pontosan leírják, mivel nincsenek megelégedve. S ha van írásos panasz, abban az esetben, ha azt legalsó szinten nem vizsgálták ki, felsőbb szintű illetékeshez lehet fordulni. Ha ott sem reagálnak a panaszra, fordulhatnak társadalmi szervezetekhez, pártokhoz, képviselőkhöz. Hozzám mint ügyvédhez számos panasz érkezett már, ismerem az ezen a téren Kárpátalján tapasztalható gondokat. Bármikor fordulhatnak hozzám is mint járási képviselőhöz és a járási tanács földügyi és falufejlesztési bizottságának elnökéhez. Mert szóban hiába mondja el valaki, hogy napokig rostokolt a földhivatalban, ahol nem foglalkozott vele senki; viszont ha van panaszlevele, akkor van lehetőség ügyének orvoslására.

B. J.