Megmaradni 2007
Napjainkban különösen nagy gondot okoz a helyes keresztény életmód követése. A világ zaja sok embert akarata ellenére is magával ragad. Sokan annyira leragadnak a szürke hétköznapok gondjainál, hogy nem hallják meg Isten igazi hívó szavát. Főleg a fiatal generáció van veszélyben. Sok kísértéssel szembesülnek modern világunkban, melyekkel sokan nem tudják, hogyan küzdjenek meg. Legrosszabb esetben engednek neki.
E problémák orvoslására született meg az immár 13. alkalommal megrendezésre kerülő Megmaradni találkozó, mely a görög katolikus egyház ifjúságának összekovácsolását s lelki megerősítését hivatott szolgálni. A találkozónak a beregdédai általános iskola épülete adott helyet.
A rendezvény két turnusban zajlott. Július 10-13-ig a fiatalabb, július 17-20-ig az idősebb korosztály számára adatott lehetőség, hogy kiszakadva a hétköznapokból, hitében megerősödhessen.
A találkozónak idén is volt egy központi témája. Az előadások, beszélgetések ez alkalommal a hatodik parancs körül forogtak. A "Ne paráználkodj!" téma eltérő reakciókat váltott ki a két turnus résztvevőiben. Sokan felteszik most azt a kérdést, van-e értelme a "kisebb" korosztály számára ilyen jellegű témában elmerülni. Úgy gondolom, nagy jelentősége van annak, hogy a gyerekek megismerkedjenek az egyház álláspontjával e témával kapcsolatban, hogy ennek tudatában élhessenek később felelősségteljes keresztény életet.
Az idősebb korosztály számára sem kevésbé jelentős az adott témában való elmélyülés. Bár ezek a fiatalok valószínűleg felvilágosultabbak ilyen téren, számukra is fontos annak tudatosítása, hogy mindegyiküknek ugyanazokkal a nehézségekkel kell szembenézniük. Rá kell ébreszteni őket arra, hogy gondolataikat megosztva egymással együtt sokkal könnyebb legyőzni a világ csábításait és keresztényként helytállni a hétköznapokban.
A találkozó résztvevői sokat köszönhetnek a dédai egyházközösség vendégszeretetének, valamint Orosz István atya és családja önfeláldozó munkájának. Ezúton is szeretnénk hálánkat kifejezni mindannyiuknak azért, hogy ott lehettünk és újult lelkierővel térhettünk haza.
M. G., P. K.
