Mibe kerül az egyetemistáskodás?

Felsőoktatás az anyaországban és idehaza

Amikor a fiatalok továbbtanulásáról esik szó, legtöbben a tandíjtól félnek a legjobban, pedig távolról sem ez az egyetlen költség, amit a szülőknek fedezniük kell, ha csemetéiket diplomához akarják juttatni. Az alábbiakban összehasonlítjuk, mennyibe kerülnek a "járulékos" költségek Magyarországon és Kárpátalján.

Ami Magyarországot illeti

Vastag pénztárcára van szüksége annak, aki valamelyik budapesti egyetemen-főiskolán akar tanulni. Még ha államilag finanszírozott, azaz tandíjmentes képzésről van is szó, havi 50 ezer forint a minimum, ami fedezi a fővárosi elmepallérozást - kizárólag a legalapvetőbb költségeket véve figyelembe.

Ilyen - vidéki illetőségű diákok esetében - az alkalmankénti hazautazás ára. Május 1-je óta a nappali tagozatos hallgatók (lakhelyük és az iskola között) 33 százalék helyett féláron vehetik meg a vonatjegyet.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem vidéki hallgatóinak szállásköltsége 8 ezer forintnál kezdődik. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Wigner Jenő Kollégiumában már havi 7 ezer forintért is nyugovóra hajthatják a fejüket a diákok, kevés ráfizetéssel pedig nagyobb komfortot élvezhetnek a műegyetem felújított kollégiumában, havi 11,5 ezer forintért. A legkomfortosabb persze az, ha valaki egyszemélyes lakást bérel az iskola környékén, ezért viszont szerencsés esetben is havi 50 ezer forintos bérleti díjjal (plusz rezsi) kell számolnia.

Ami az étkezést illeti, az ELTE bölcsészkarának büféjében még zsíros kenyeret is árulnak 100 forintért, a szendvicseket 200-300 forintért, a levest, főételt és desszertet tartalmazó napi menüt pedig 500 forintért mérik. A műegyetemen 210 forintba kerülnek a főzelékek, 590-ért pedig már rántott sajt is kapható.

A szellemi táplálék sem olcsóbb. Az ELTE jogi karának nebulói jellemzően 25-30 ezer forintot költenek könyvre egy félévben, míg a bölcsészeknek szemeszterenként 2-3 darabot kell megvenniük, egyenként 2-5 ezer forintért, de a Múzeum körúti jegyzetbolt árskálája az agyonhasznált ódon jegyzet 5 forintjától az egynyelvű szótár 30 ezer forintjáig terjed.

A kötelező és ajánlott irodalom gyakran a könyvtárakból is beszerezhető. Az ELTE kari és szakkönyvtáraiba a beiratkozás csupán 400-500 forint, és a széles választékú közeli Szabó Ervinben is csak egy ezrest kérnek a tudásra szomjazó diáktól. Sokkal komolyabb summát kell szánni a jegyzetek fénymásolására, a csekélynek tűnő, oldalanként 8-12 forintos díj havonta akár 5000 forintra is rúghat.

A Műegyetem nemcsak speciális ételeket, de speciális sportokat is kínál a kötelező testnevelést teljesítő diákoknak, egyebek közt falmászást is, 4 ezer forintért egy félévre, de az úszás vagy a pingpong ingyenes.

Végül nincs ingyen, ha valaki a pótvizsgázásból űz sportot. A Pázmány jogi karán például 2500 forint a második utóvizsga díja, amit a Műegyetemen, akárcsak az ELTE jogi karán 1500 forintból lehet megúszni. Az első utóvizsga viszont mindenhol ingyenes.

Ami Kárpátalját illeti

Kárpátalján a viszonylag szerény távolságok ellenére sem olcsó az utazás. Így például, az elmúlt esztendőben 50 százalékos kedvezmény illette meg az állami felsőoktatási intézmények diákjait a vasúti közlekedésben, a magántanintézmények diákjaira azonban nem terjedt ki ez a rendelkezés. (Egyes hírek szerint talán az idei tanévtől terjesztik ki az utazási kedvezményt valamennyi felsőoktatásban részt vevő diákra.) A leggyakrabban igénybe vett és távolról sem olcsó buszközlekedés terén azonban immár semmilyen kedvezmény nem érvényesül. Például a mintegy 70 kilométernyi Beregszász-Ungvár távolság megtétele távolsági buszon mintegy 10-12 hrivnyába kerül.

Lakni Kárpátalján sem olcsó a diáknak, ráadásul a kollégiumi férőhelyek száma lényegesen alatta marad az igényeknek. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kollégiumában tavaly havi 90 hrivnya volt a kollégiumi díj, míg az Ungvári Nemzeti Egyetemen mintegy 50 hrivnyáért kaptak tetőt a fejük fölé a diákok. Megjegyezzük, a díjbeli különbség híven tükrözi a körülményekben és szolgáltatásokban tapasztalható eltérést. Mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk azoknak, akik lakást bérelnek. Beregszászban 100-150, Ungváron 120-200 hirvnya a tarifa havonta, ha valaki több diáktársával összefogva bérel lakást.

Az olcsó diákmenzák rég tönkrementek már, csak a piaci alapokon működő étkezdék életképesek manapság, s még ez az állítás is csak a nagyvárosokra igaz. A diákok számára így marad a hot-dog 2-2,50 hrivnyáért, a hamburger 4-6 hrivnyáért, a lángos 2,50-6 hrivnyáért. Az étkezdék és kávézók kínálnak ennél komolyabb táplálékot is: levest általában 3-6 hrivnyáért, s főételt 4-14 hrivnyáért.

Ami a szellemi táplálékot illeti, a tankönyvellátás és a tanintézmények könyvtárainak használata általában ingyenes, csupán a beiratkozásért kérnek évente egy jelképes összeget. Lényegesen többe kerül a jegyzetek, egyéb anyagok fénymásolása, ami az általában kedvezményes árak ellenére sem szokott oldalanként 15-25 kopijkánál olcsóbb lenni. Némelyik tanintézmény egyik-másik szakán akár 150-200 hrivnyát is költhetnek erre a diákok szemeszterenként. Friss szakirodalom hiányában maradnak az interneten hozzáférhető anyagok. Szerencse, hogy mind a beregszászi főiskolán, mind az ungvári egyetemen ma már biztosított és ingyenes a diákok hozzáférése a világhálóhoz.

Ingyenes egyelőre a sportolás is, amibe akár Ungváron, akár Beregszászban beleértendő az uszodahasználat is. (hk/hvg)