Történelem a falakban

A huszti cseh negyed

Huszton járva felkeltette érdeklődésünket az a városrész, melynek építészeti stílusa gyökeresen elütött a város többi részétől. Fagerendázatból készült tetőtrükkel (manzárddal), kerek vagy négyzet alakú kicsiny ablakaikkal, esztétikus fatornácaikkal érdekes színfoltjai a városnak. Kísérőmtől, Józan Lajos református tiszteletestől megtudtam, hogy ez az ún. cseh negyed, melyet a csehszlovák éra alatt építettek az itt dolgozó hivatalnokoknak.

1921. október 15-től életbe lépett a csehszlovák belügyminiszter rendelete, melynek értelmében Podkarpatszka Rusz (a mai Kárpátalja) három részre, ún. zsupára tagolódott: 1. Ungi zsupa, székhely: Ungvár (Ungvári, Perecsenyi, Nagybereznai, Szerednyei járás, Ungvár város), 2. Beregi zsupa, székhely: Munkács (Munkácsi, Latorcai, Alsóvereckei, Szolyvai, Felvidéki, Mezőkaszonyi, Tiszaháti járás, Munkács és Beregszász város), 3. Máramarosi zsupa, székhely: Huszt (Huszti, Técsői, Taracközi, Nagybocskói, Rahói, Dolhai, Ökörmezői, Nagyszőlősi járás).

Huszt azonban kezdetben nem tölthette be a rendelet szerinti státusát, mert nem volt a funkciójának megfelelő hivatali negyede. Így egy darabig ideiglenesen Nagyszőlős vette át székhelyi szerepét, s ezzel egyidejűleg megkezdődött Huszton a hivatali, ún. cseh negyed építése.

A hivatali negyed kialakítása egy 4-5 utcából álló tömbre terjedt ki, ahol hivatalnokok lakásigényeit kielégítő lakóházakat, valamint egy gimnáziumot építettek. Egyrészt esztétikumra, minőségre törekedtek, másrészt erre alapozva az épületegyüttes egyben érzékeltette a lakossággal a cseh építészet "felsőbbrendűségét," lakóik fölérendelt státusát is.

A két- vagy háromszintes lakóépületek a modern és a népi építészeti elemek kombinációjával készültek. A földszint volt a "modernebb" rész, anyaga beton, s ezt általában fehérre meszelték. A második szint és a manzárd volt a "népi", ezek fából, gerendákból épültek, melyeket általában barnára festettek. A tetőteret rovátkázott, népi stílusban díszítették, s a tetőt cserepekkel fedték. A beltérbe fapilléres, cserepes, kőből kirakott feljárójú tornácon keresztül lehetett bejutni, előttük virágágyások díszelegtek.

A cseh rendszer megkülönböztetett figyelmet fordított az új államnyelv, a cseh elterjesztésére. Nagy szerepet szántak ebben a reálgimnáziumoknak: 1936-ban három helyen - Ungváron, Munkácson és Huszton - működött ilyen intézmény. Néhány idősebb helybeli lakossal beszélgetve megtudtam, hogy Huszton a gimnázium építésekor alapos munkát végeztek: a betonba még gránittörmeléket is vegyítették, ami akkoriban drága és költséges volt, viszont az épület máig stabilan áll.

Mielőtt Huszt újra visszakerült az anyaországhoz, a cseh hivatalnokok sietősen elhagyták a negyedet, helyükre magyar családok költöztek. Majd jött az újabb háború és a szovjet bevonulás. Kárpátaljának a Szovjetunióhoz való csatolását követően pedig szláv családok foglalták el a lakásokat. Azon házak nagy része, melyeket a rendszerváltást követően lakosaik privatizáltak, jelenleg is elég jó állapotban vannak, s meglehetősen tarka képet mutatnak: a küllem minden esetben a lakosok anyagi helyzetétől függ. A nem privatizált házak nagy része a városi kommunális hivatal hatáskörébe tartozik, de fenntartásukra nincs elég pénz, amit elárul az épületek romló állaga is. Azonban még így is van stílusuk: egy letűnt kor történetét idézik.

F. Zs.