Ünnep az anyaországban
Államalapító királyunk ünnepén mondott beszédeiben Magyarország több vezető személyisége hangsúlyozta a nemzeti összetartás szükségességét.
Ahhoz, hogy az ország jól működjön, legfőképp bizalomra van szükség - jelentette ki Sólyom László köztársasági elnök Székesfehérvárott. Kitért arra is: az EU nem oldja meg helyettünk az oktatás és a tudomány fejlesztését, a magyar nemzet egyben tartását, az országhatároktól független egységes fejlődést. Ezek a "Szent István-i nagyságrendű" feladatok mindig ránk maradnak.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hasonlóképp Magyarország kötelességének nevezte, hogy segítse a határon túli közösségeket. Hangsúlyozta: tudja, milyen veszélynek és kockázatnak vannak kitéve azok a magyar nemzeti közösségek, amelyeket elszakít egy államhatár. Véleménye szerint jelenleg elsősorban a délvidéki és a kárpátaljai magyar közösségek szorulnak segítségre.
Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek leszögezte: Szent István a hazát Jézus Krisztus tanításának sziklájára emelte, amelynek jelképe volt a pápától küldött korona. Hozzáfűzte azonban: egy ideje nagyfokú belső meghasonlás és gonoszság pusztítja az országot, amelynek kézzelfogható jele a nép fogyása, életerejének hanyatlása. "Szent István király még az idegeneknek is helyet biztosított országában, mi pedig nem vállaltuk a teljes közösséget nemzettársainkkal, s ezzel megtagadtuk őket, akik saját hibáikon kívül a határainkon túl élnek. (...)A szeretet erősíti a szolidaritást az ország határain belüli és kívüli magyarok között. Összefogás nélkül széthullunk, a közös szolidaritásban megújulhat kereszténységünk, magyarságunk és akkor remélhetjük, hogy nemcsak múltja, hanem jövője is lesz nemzetünknek."
Az anyaországi ünnepségeken részt vettek a határon túli magyar szervezetek vezetői is.