Magyar oktatási rendszer a Felvidéken

Szomszédaink iskolái

2007. augusztus 31., 10:00 , 346. szám

A közelmúltban volt a KMPSZ és a mezővári iskola vendége Tamás Erzsébet, a Szádalmási Alapiskola igazgatóhelyettese, Kassa megyei képviselő, a közgyűlés oktatási bizottságának elnöke, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Választmányának tagja. Arra kértük, beszéljen a szlovákiai magyar oktatási rendszerről.

- Mit kell tudni a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségéről?

- A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége a szlovákiai magyar nemzeti közösség művelődéséért felelősséget vállaló szervezetként az anyanyelvű nevelés és oktatás megóvását és fejlesztését szolgálja az óvodai neveléstől az alap-, közép- és felsőoktatáson át az élethosszig tartó képzésig. A szlovákiai és ezen belül a magyar nemzeti közösség oktatásügyében megvalósuló reformok, rendszerszintű változások további átgondolt és határozott folytatásában érdekelt, valamint felvállalja a szlovákiai magyar pedagógusok érdekképviseletét.

A Felvidéken jelenleg az óvodától az egyetemig folyik magyar nyelvű oktatás. Az óvodába a gyermekek 3-tól 6-7 éves korig járnak. A parlamentben nemrég hoztak döntést arról, hogy az óvoda utolsó éve nem lesz kötelező, ami pedig szerintünk nagyon fontos lenne. Természetesen vannak ellenérvek, hiszen működnek az ún. nulladik osztályok is, amelyek az óvoda utolsó évét hivatottak helyettesíteni a gyengébb eredményeket felmutató gyerekek részére. Nálunk az általános iskolát alapiskolának nevezik: 6 éves kortól 15 évesig járnak oda a gyerekek. Az alapiskolákra épülnek a középiskolák, melynek különböző típusai vannak: a gimnáziumok, szakközépiskolák, szakmunkásképzők és kereskedelmi akadémiák. Mindegyik típusból vannak magyar nyelvűek is, bár gimnáziumokból van a legtöbb. Ezen belül vannak magán- és egyházi gimnáziumaink, illetve magán-szakmunkásképzőink is.

- A magyar iskolákban megtanulják az államnyelvet a szlovákiai magyarok?

- Igen. Állíthatom, hogy a heti 4-5 óra elég jó alapot ad a gyerekeknek ahhoz, hogy kommunikálni tudjanak szlovák nyelven. Igaz, megfelelő tankönyvek, szótárak és oktatási programok állnak a tanulók rendelkezésére, valamint kibővített órák is vannak, ahol csak beszélgetnek, illetve a különböző tantárgyak: biológia, matematika, kémia szaknyelvével ismerkednek a diákok. Összességében elmondhatjuk, hogy nálunk, a több mint 90%-ban magyarlakta Szádalmáson is elfogadhatóan beszélik a szlovák nyelvet a végzőseink.

- Mennyire használják ki a magyar gyerekek a magyar tanintézmények nyújtotta lehetőségeket?

- Saját falumból kiindulva, számos szülő szlovák iskolába adja gyerekét a jobb érvényesülés reményében, mivel sokuknak problémát okozott az államnyelv ismeretének hiánya, ezzel próbál gyermekének segíteni. Úgy gondolja, hogy ha szlovák nyelvű iskolába adja, akkor neki már nem lesz nyelvi gondja. De közben nem tud a gyermekével foglalkozni, mert nem beszél olyan szinten szlovákul, ahogy azt megkívánná az iskola, a gyerek pedig csak kínlódik.

- Milyen karokon lehet továbbtanulni a komáromi magyar tannyelvű Selye János Egyetemen?

- Jelenleg három karral működik a szlovák állam által fenntartott magyar Selye János Egyetem. Van pedagógiai, teológiai és közgazdasági kara. Ők szerveznek olyan, esetenként kihelyezett továbbképzéseket is, ahol megszerezhetők az 1. és 2. szintű szakvizsgák, amelyekkel például vezetői állásokat lehet betölteni, és legújabban az egyetem doktoriskolájában a doktori fokozat is megszerezhető.

- Van-e a Selye János Egyetemen kívül más magyar felsőoktatási intézmény Szlovákiában?

- Tisztán magyar sajnos nincs. Nyitrán a Konstantin Filozófus Egyetemnek van magyar tanszéke, ahol magyar szakos tanárokat képeznek különböző szakokkal párban, illetve a pozsonyi Komensky Egyetemen is képeznek pl. magyar-történelem és magyar-szlovák szakos tanárokat.

Badó Zsolt