A két ellenzéki párt alakíthat kormányt

A két ellenzéki párt alakíthat kormányt Ukrajnában - derült ki hétfőn este Kijevben, miután a Központi Választási Bizottság (CVK) közzétette a szeptember 30-i előrehozott parlamenti választások hivatalos végeredményét. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű.

A 2004-2005-ös "narancsos" forradalom két vezető ereje, a Julija Timosenko nevével fémjelzett tömörülés (BJUT) és a Viktor Juscsenko államfő pártjának tartott Mi Ukrajnánk - Nemzeti Önvédelem választási tömörülés (NU-NSZ) összesen 228 mandátumot szerzett a 450 fős törvényhozásban. A Viktor Janukovics kormányfő vezette Régiók Pártja (PR) 175 mandátumra tett szert, míg az Ukrán Kommunista Pártnak (KPU) 27, a Volodimir Litvin egykori törvényhozási elnök nevét viselő blokknak (BL) pedig 20 hely jutott.

A koalíciós tárgyalások természetesen már a választások másnapján elkezdődtek, s egyáltalán nem volt egyértelmű, milyen eredménnyel zárulnak a rendkívül szerteágazó intrikák. Például Viktor Juscsenko államfő mindjárt nagykoalíció létrehozását sürgette a nemzeti egység kimunkálása érdekében, de olyan pletykák is kiszivárogtak, miszerint a BJUT kormányra kerülésének feltétele, hogy nem Julija Timosenkót jelölik kormányfőnek. Sokan ezt máris a két év múlva esedékes elnökválasztás előszelének tekintették, hiszen Timosenko korábban jelezte: esetleg indulna az államfői posztért.

A nem éppen biztató előzményekhez képest meglepő fordulatot jelentett, hogy a "narancsos erők" még a hét végén, azaz a választások hivatalos végeredményének ismertetése előtt jelezték, készek koalícióra lépni. A két ellenzéki párt vezetői mindjárt a CVK bejelentését követően, a hétfő esti órákban találkoztak Viktor Juscsenko államfővel, majd a sajtó jelenlétében parafálták a demokratikus parlamenti koalíció létrehozásáról szóló megállapodást.

Az egyezség tartalmát ugyan csak szerdán délután, azaz lapzártánkkal egy időben hozzák nyilvánosságra, az aláírási ceremónián elhangzottak azonban már sejteni engedik, milyen kétoldalú engedményeknek köszönhetően sikerült kimunkálni a kompromisszumot ebben a távolról sem egyszerű játszmában. Mint elhangzott, az egyezség kizárja a két korábbi kormánypárt, a PR és a KPU részvételét a koalícióban. A megállapodás kitér továbbá arra is, hogy a BJuT nevezheti meg a miniszterelnököt, s így valószínűleg Julija Timosenko másodszor is kormányt alakíthat, míg az NU - NSZ állíthat jelöltet a parlamenti elnök posztjára.

Vjacseszlav Kirilenko, az NU - NSZ Politikai Tanácsának elnöke mindazonáltal hozzátette, hogy a Legfelsőbb Tanácsnak, mielőtt az új kormányfő személyéről szavazna, el kell fogadnia 12 törvénytervezetet. Így például, szavai szerint, meg kell szavaznia a képviselők mentelmi jogának megszüntetését kimondó jogszabályt, változtatásokat kell eszközölni a kormány működését szabályozó törvényben, s meg kell születnie az ellenzék jogait kodifikáló törvénynek is.

Megfigyelők a szóban forgó 12 törvényből a kormányra vonatkozó jogszabályt emelik ki. Mint rámutatnak, a tervezett módosítás összességében a kormány jogköreinek megnyirbálását jelenti az elnöki jogkörök javára. Ugyancsak jelzésértékű lehet az a kiszivárogtatás, miszerint a belügyminisztérium felügyelete az elnök hatáskörébe kerülne.

Julija Timosenko az aláírási ceremónia után bejelentette: a létrehozandó koalíció első feladatainak egyike lesz megvitatni az előrehozott önkormányzati választások kiírását Kijevben. Csatlakozva Jurij Lucenkóhoz, az NU - NSZ vezetőjéhez, Timosenko megerősítette, hogy a koalíció a Legfelsőbb Tanács megalakulásának pillanatától hozzálát a választási ígéretek teljesítéséhez. A politikus a legsürgetőbb feladatok között emelte ki a képviselői kedvezmények eltörlését, a parlamenti képviselők más frakciókba való átülésének szabályozását és a helyi állami közigazgatási hivatalok munkájáról rendelkező törvény módosítását.

A magabiztos nyilatkozatok ellenére a helyzet törékenységére utalhat mindazonáltal, hogy mindkét koalíciós partner hangsúlyozta: továbbra sem zárják ki a BL későbbi csatlakozását a parlamenti többséghez. A kispárttal való együttműködés iránt tanúsított fokozott hajlandóság szakértők szerint azzal magyarázható, hogy a koalíciós megállapodás ellenére távolról sem bizonyos, hogy az NU - NSZ valamennyi képviselője hajlandó lesz megszavazni a parlamentben Julija Timosenko kormányfői kinevezését. Ebben a helyzetben pedig ugyancsak jól jönne Litvinék 20 szavazata.

Idő azonban van még bőven a tárgyalásokra, hiszen a koalíciós megállapodás várhatóan a parlamenti frakciók aláírásával, azaz csak a Legfelsőbb Tanács megalakulását követően emelkedhet jogerőre. Ennek időpontja azonban egyelőre nem ismert.

pszv