A magyarok jól szavaztak: az RMDSZ és Tőkés is bejutott

Romániai EP-választások A nagyobb részvételi arány döntött

2007. november 30., 09:00 , 359. szám

Az erdélyi magyarság közös győzelmének nevezte megválasztását az Európai Parlamentbe (EP) Tőkés László, a királyhágó-melléki református egyházkerület püspöke a hét végi romániai választás után. "Nemzeti közösségünk élt a szabad demokratikus verseny nyújtotta lehetőséggel és az országos számarányát felülmúló részvételével bebizonyította, hogy igényt tart a választás szabadságára. Nem lett igazuk azoknak, akik a magyarság megosztásáról, valamint a magyar európai parlamenti képviselet létrejöttének kudarcáról jósolgattak. (...) Orbán Viktor politikai tisztánlátását igazolták az események, aki erdélyi kortesútjain attól óvta az erdélyi magyarságot, nehogy a "merjünk kicsik lenni" önbizalomhiányos lelkületével készüljön a választásokra" - fogalmazott nyilatkozatában a püspök.

A választások véget vetettek az RMDSZ által megtestesített romániai magyar egypártrendszernek, mutatott rá Tőkés, hozzátéve: ezzel együtt az ún. Markó-doktrína is megdőlt, melynek értelmében az erdélyi magyar közösség azonos volna az RMDSZ-szel. A magyar választópolgárok erkölcsi érettségéről tanúskodik, hogy nem voltak megvesztegethetők, s minden riogatás, anyagi és adminisztratív nyomásgyakorlás ellenére mertek választani, anyagi érdekeik elébe tudták helyezni nemzeti értékeiket és érdekeiket - hangsúlyozta Tőkés László. A püspök javasolni fogja az RMDSZ-nek, hogy már ezen a héten üljenek asztalhoz a romániai magyarság közös jövőjének megtárgyalására.

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint a választások azt bizonyítják, hogy az erdélyi magyarság jelentős többsége továbbra is határozottan kiáll a közösség politikai egysége mellett. "Büszkék lehetünk arra, hogy a magyarság az országos átlagot lényegesen meghaladó arányban vett részt a választásokon, és ezáltal példát mutattunk mindenkinek, hogyan kell a sorsdöntő pillanatokban felelősen dönteni. (...) Mindez a támogatás ugyanakkor csattanós válasz azoknak, akik arra számítottak, hogy a magyarság megoszlik, és nem tud képviselőket juttatni Brüsszelbe" - hangsúlyozza nyilatkozatában Markó Béla, aki ugyanakkor emlékeztetett, hogy a magyarság most akár négy-öt képviselőt is Brüsszelbe juttathatott volna.

A vasárnapi romániai európai parlamenti választásokon az RMDSZ 5,52 százalékos, a független jelöltként induló Tőkés László pedig 3,43 százalékos eredményt ért el. Ezzel az RMDSZ átlépte a pártok számára kötelező 5 százalékos parlamentbe jutási küszöböt, s maximum 3 EP-képviselői mandátumra számíthat, míg a királyhágó-melléki református püspök szintén leküzdötte a függetlenek számára kötelező 2,8 százalékos alsó határt.

Ami a román indulókat illeti, az országosan leadott szavazatok 28,78 százalékával a Demokrata Párt (PD) nyerte az EP-válaszási futamot. Második lett a Szociáldemokrata Párt (PSD) 23,14 százalékkal. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) 13,45 százalékkal a harmadik helyen végzett, a Liberális-Demokrata Párt (PLD) 7,78 százalékkal negyedik.

Abszolút értékben az RMDSZ-re 282 666-an voksoltak, míg Tőkés 175 769 szavazatot gyűjtött össze. A megyénkénti lebontásból kiderül, hogy Tőkés és az RMDSZ Székelyföldön éles csatát vívott. Kovászna megyében egyértelműen a független jelölt kerekedett felül, akire közel 12 ezerrel többen szavaztak, mint az RMDSZ-re. Hargita megyében sokkal kiegyensúlyozottabb volt a verseny, itt ugyanis az RMDSZ a szavazatok 43,8 százalékát, míg Tőkés a 43,1 százalékát szerezte meg.

Az erdélyi magyarság győzelmeként értékelte a romániai eredményeket a Fidesz. A magyarországi ellenzéki párt közleményében gratulált a megválasztott képviselőknek. Gémesi Ferenc, a magyar Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára is komoly eredménynek tartja, hogy az RMDSZ és Tőkés László egyaránt átlépte a bejutáshoz szükséges küszöböt.

Bíró Béla politikai elemző szerint a választási eredmény azt bizonyítja, hogy a romániai magyar szavazótábor racionális emberekből áll, akik nem érzelmeikre, hanem az eszükre hallgatva döntenek. A bukaresti Új Magyar Szónak (ÚMSZ) adott interjújában viszont megállapította: az eredmény szerinte nem adhat okot arra, hogy bármelyik fél is túlságosan elbízza magát, hiszen a parlamenti választásokon vélhetően nagyobb lesz a román szavazók részvétele, s ezzel az arányok átalakulnak. Úgy vélekedett, hogy az RMDSZ-t az eredmény arra figyelmezteti, hogy a belső reformnak meg kell történnie, és helyre kell állítani a magyarság egységét. Bíró szerint "Tőkéséknek is ki kell józanodniuk a választásokat megelőző eufóriából", vagyis abból az illúzióból, hogy "leradírozhatják" az RMDSZ-t a politikai színtérről.

Az erdélyi Krónikában Csinta Samu kifejti: rég volt alkalma a romániai magyarságnak érzelmi-ideológiai hovatartozástól, "klubszínektől" függetlenül annyira őszintén örülni, mint most. A magyarság "nem ette meg" a megosztottság veszélyével lobogtató szólamokat, példás önmozgósítás révén bejuttatta mind az RMDSZ-t, mind pedig Tőkés Lászlót az Európai Parlamentbe. A szerző szerint mostantól ténylegesen is megkezdődhet a romániai magyar közélet újrateremtése, mivel bebizonyosodott, hogy a romániai magyar közéletben véget ért az egypártrendszer.

A kolozsvári Szabadságban Papp Annamária kifejti: immár több éves vajúdás után az európai parlamenti választások alkalmat szolgáltattak arra, hogy egymással megméretkezzenek az erdélyi magyar közösségen belüli erők. Valamelyest sikerült tisztázni, ki milyen támogatottságot élvez.

A Háromszék című napilapban Farkas Réka úgy látja: a magyar választók bebizonyították, hogy az RMDSZ már nem az egyedüli képviselője a romániai magyarságnak, osztoznia kell ellenzékével a dicsőségen, de a felelősségen is. Üzentek a román politikumnak: nem elhanyagolható kisebbség az erdélyi magyarság, ha szükség van rá, erőt tud felmutatni.

Érvénytelen volt viszont az EP-választással egy időben megtartott, a parlamenti egyéni választókerületes rendszer bevezetéséről szóló népszavazás, mivel a részvételi arány nem érte el az alkotmányban előírt küszöböt. A Traian Basescu államelnök által kezdeményezett referendumon a résztvevők 89,2 százaléka igennel, 10,2 százaléka pedig nemmel szavazott az egyéni választókerületes rendszer bevezetésére.

szcs