A finn példáról

Petteri Laihonen a Rákóczi-főiskolán

2007. december 7., 09:00 , 360. szám

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola vendége volt minap Petteri Laihonen, a Debreceni Egyetem finn lektora, aki a mai finn nyelvről tartott előadást. Kihasználva az alkalmat, a finn nyelv mai helyzetéről és a finnugrisztika jelenéről kérdeztük az északi vendéget.

- Miről beszélt a beregszászi diákoknak?

- Mindenekelőtt a finn nyelv kialakulásáról, mai helyzetéről beszéltem. Onnan kezdtem előadásomat, hogyan vált a finn nyelv a 19. századi nemzeti ébredéskor - talán az utolsó pillanatban - hivatalos nyelvvé, s hogyan rendeződött a finnországi kisebbségek nyelveinek, például a svédnek a helyzete a széleskörű autonómiáknak köszönhetően, melyek 1920 óta szerveződnek és fejlődnek folyamatosan, s amelyek általában a kisebbségeknek biztosított jogok tekintetében megelőzik az Európai Unió ajánlásait.

- Milyen hatással volt Finnországra, a finn nyelvre az Európai Unióhoz való csatlakozás?

- Finnország 1995-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, röviddel azután, hogy felbomlott a Szovjetunió. A finn ezzel az EU hivatalos nyelvévé vált, azaz a hivatalos uniós dokumentumokat immár finn nyelvre is lefordítják. Fontos továbbá, hogy ma már mintegy száz külföldi egyetemen és főiskolán lehet finnül tanulni. Elmondható tehát, hogy terjed a finn nyelv, használati köre bővült.

- De nem okozta-e az Unióhoz való csatlakozás az angol nyelv előretörését magában Finnországban?

- Azt mondanám, hogy napjainkban valóban elterjedtebb az angol nyelv Finnországban, mint 1995 előtt, de nem kizárólag az Európai Uniós csatlakozás miatt. Természetesen sokan tanulják az országban az EU hivatalos nyelveit, hisz ezek az unión belüli kommunikáció nyelvei. Másrészt azonban fontos tényező, hogy a nagy finn vállalatok, mint amilyen például a világszerte ismert Nokia, az elmúlt évtizedekben multinacionális cégekké váltak, több másikat pedig a külföldi multik vásároltak fel. Ezeknek a számos országban tevékenykedő vállalatoknak az egységes munkanyelve természetszerűleg az angol. Ugyancsak lényeges körülmény, hogy az angol nyelv nélkülözhetetlen része az országban folyó igen kiterjedt és fejlett egyetemi oktatásnak, illetve a tudományos kutatásnak is, hiszen a publikációk nyelve szintén az angol.

- Nagy a térhódítása az idegen nyelveknek a hétköznapi életben is?

- Természetesen érzékelhető az angol nyelv előretörése ezen a területen is. A meghatározó mégis az, hogy a finn nyelv igen távol áll az indoeurópai nyelvektől, bizonyos értelemben, hangtanilag még a magyartól is, ami megakadályozza az idegen kifejezések nagyszámú átvételét, illetve a külföldi kifejezések finnesítése irányába hat. A problémát tehát nem abban látom, hogy az idegen szavak esetleg beszivárognak a nyelvünkbe. Véleményem szerint inkább az jelenthet veszélyt, ha a finn nyelv kiszorul bizonyos területekről, mivel például a gazdaság, a tudomány fejlődése az angol nyelvet helyezi előtérbe, azaz a finnek elszoknak a finn nyelv használatától ezeken a területeken.

- A kilencvenes évek a finnugrisztika fellendülését hozták, az utóbbi években azonban mintha kevesebb szó esne erről a szinte csak számunkra, finnugor népek számára fontos tudományágról. Ön is érzékeli a figyelemnek ezt a lanyhulását?

- Úgy érzem, a finnugrisztikának napjainkban is fontos feladatai vannak; annál is inkább, mivel a publikálási szabadság ma már teljes körűnek mondható, s a témához kapcsolódó ismeretek hovatovább a közoktatásba is beszivárognak, azaz közkinccsé válnak. Sok tudományos munka jelent meg azok közül, amelyek az 1990-es éveket megelőzően az asztalfiókba kerültek, s cáfolatot nyertek a korábban elterjedt kevéssé tudományos teóriák is. Végül tágult a finnugrisztika kutatási területe is, amennyiben vizsgálhatóvá váltak az Oroszországban élő kisebb finnugor népek is. Korábban a finnugrisztikának ez a területe afféle könyvtártudománynak számított, hiszen például szinte lehetetlen volt kijutni a Szovjetunióba, most azonban még mindig rengeteg feladatuk van a kutatóknak a nyelvvesztés, a nyelvhalál szélén tántorgó rokonnyelveink feltérképezése és megmentése érdekében. Számomra rendkívül érdekfeszítőnek tűnik, hogyan tudnak élni ezek a népek frissen szerzett jogaikkal, hogyan tudják megteremteni a maguk irodalmi nyelvét az új viszonyok közepette.

hk