Botrányok a kormányfőválasztás körül
Ukrajna: Parlamenti csatározások
Lapzártakor Julija Timosenkót még nem választották meg kormányfővé, a parlamenti többséget alkotó pártok elszántsága azonban nyilvánvaló: bármi történjék is, keresztülviszik az akaratukat.
Hosszas huzavona után Viktor Juscsenko elnök kedden Julija Timosenkót, a nevét viselő választási tömörülés fejét jelölte a kormányfői posztra. A megfigyelőket ugyan némileg meglepte, hogy az államfő fontosnak tartotta személyesen megjelenni ebből az alkalomból a törvényhozásban, sokkal nagyobb visszhangot váltott ki azonban, hogy ugyanakkor, élve alkotmány biztosította jogával, Jurij Jehanurov exkormányfőt jelölte védelmi miniszternek, s Volodimir Ohrizkót javasolta a külügyi tárca élére.
A parlament, amely ezen a keddi délelőttön alig fél házzal üzemelt, megszavazta Arszenyij Jacenyuk házelnök javaslatát, hogy egyelőre tekintsenek el a parlamenti tisztségviselők megválasztásától és a törvényhozási bizottságok megalakításától, amellyel immár második hete amúgy is hiába birkóztak, s koncentráljanak a kormányalakítás legalább ennyire összetett problémájára.
Julija Timosenko a jelölése kapcsán a képviselőkhöz intézett beszédében elsősorban az új kormány legsürgősebb teendőiről szólt. Mint hangsúlyozta, a kormány mindenekelőtt az ellenzékről szóló törvényt nyújtja majd be a Legfelsőbb Tanácsba, annak a véleményének adva hangot, hogy a számlálószék elnökét az ellenzéknek kell jelölnie, mivel "nincs jobb ellenőr, mint az ellenzék".
A továbbiakban azonban nem úgy alakultak a dolgok, ahogyan azt a reménybeli kormánypártok, a Julija Timosenko Tömbje (BJUT) és a Mi Ukrajnánk–Nemzeti Önvédelem (NU–NSZ) tömörülés tervezték, mert a szavazáskor a kormányfőjelölt végül is csak 225 támogató szavazatot szerzett a 450 fős törvényhozásban, azaz a megválasztásához minimálisan szükségesnél eggyel kevesebbet. Amint utólag kiderült, a koalíciós többség egy-egy BJUT-os és NU–NSZ-es képviselője nem adta le voksát, az utóbbi szavazókártyája állítólag csütörtököt mondott a kritikus pillanatban. (Mint ismeretes, a BJUT és az NU–NSZ mindössze 227 fős többséggel rendelkezik az ukrán Legfelsőbb Tanácsban a szeptemberi előrehozott parlamenti választásokat követően.) Az eset komoly zavart okozott a koalíciós képviselők körében, ezért Jacenyuk házelnök szünetet hirdetett a törvényhozás munkájában.
Amikor valamivel később a házelnök ismét szavazásra bocsátotta a kormányfő kinevezésének kérdését, arra megint csak 225 képviselő szavazott igennel. Ezúttal a nem szavazók egyike maga Arszenyij Jacenyuk volt, akitől a házelnöki asztalnál folyó vehemens viták egyike közben Vlagyiszlav Lukjanov, a Régiók Pártjának képviselője nemes egyszerűséggel ellopta a szavazókártyáját. Erre a zűrzavar a végletekig fokozódott a teremben.
Viktor Juscsenko szemmel láthatóan csalódottan hagyta ott a parlament épületét, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy azon a napon már nem választ kormányfőt a törvényhozás. Maguk a képviselők pártállásuktól és vérmérsékletüktől függően kommentálták a történteket. Lukjanov tettét azzal indokolta, hogy nem értett egyet azzal a móddal, ahogyan a házelnök Julija Timosenko jelöltségét ismételten szavazásra bocsátotta. Az ellenzék úgy általában nem minden káröröm nélkül mutatott rá, hogy most végre beigazolódott a jelenlegi parlamenti többség általuk már régen megjósolt működésképtelensége, hiszen másodszori nekifutásra sem tudták elfogadtatni kormányfőjelöltjüket.
A koalíciópártiak mindenekelőtt Lukjanov példás megbüntetését követelték a kártyalopás miatt. Ugyanakkor felmerült a részükről, hogy a parlamenti szavazógépezet programját kívülről úgy befolyásolhatták, hogy az csak 225 igen szavazatot fogadjon el, azaz lehetetlenné tegye a kormányfő megválasztását. A bejelentés nyomán az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak a helyszínre érkező szakértői és a legfőbb ügyészség vizsgálódó munkatársai azonban lapzártánkig semmilyen nyomát nem találták külső beavatkozásnak, amit a szakemberek egyébként eleve kizártnak tartottak. Igaz, azt is megállapították, hogy amennyiben történt is beavatkozás, annak nem feltétlenül kellett volna nyomot hagynia a rendszerben.
Szerdán reggel az indulatok további fokozódását jelentette, amikor Viktor Juscsenko ismét Julija Timosenkót jelölte a kormányfői posztra, ám ezen a délelőttön sem került sor szavazásra. Hosszas tanácskozás után Arszenyij Jacenyuk házelnök végül is délutánig elnapolta a parlament ülését, s ezzel együtt a szavazást, pedig az államfőn kívül ott ült a teremben William B. Taylor, az USA kijevi nagykövete is.
szcs