A vadászkutya

2007. december 14., 09:00 , 361. szám

Vidékünkön mindig is nagy hagyományai voltak a vadászatnak. E szenvedély hódolói azonban szinte semmire sem mennének egy jó vadászkutya nélkül.

A kutya dolga, hogy megkeresse a vadat, "megállja", kiugrassza és begyűjtse az elejtett állatot. Kárpátalján többféle vadászkutyát használnak: apróvadakra (fácán, vadkacsa, nyúl, vadliba) általában a vizslát (magyar és német), a nagyvadakra, mint például a vaddisznóra, a lajkát (szarvasra nem alkalmaznak kutyát, azt lesről lövik). Vadásznak még angol vadászkutyákkal (pointerek, ír szetterek), valamint az úgynevezett kotorékkutyákkal (foxi, terrier, tacskó, spániel), amelyek főleg rókavadászatra valók. Vidékünkön leginkább a vizsla van elterjedve. Egy ilyen fajta kutya sorsa már megszületése pillanatában eldőlhet: az almokból általában a legnagyobbat, a legszebbet, a legmutatósabbat, a legéletrevalóbbat választják ki arra a célra, hogy később vadászkutyát neveljenek belőle. Minden vizslatípusnak megvan a sajátos ismertetőjegye, ami alapján a gazda eldöntheti, melyik kiskutyát tartja meg. Például a magyar vizslánál az orr a vizsgálódás tárgya: kiválasztásnál azt nézik, hogy az orrhegy kissé "lejjebb essen" az orrtőhöz viszonyítva. A német vizsláknál az állat vállrésze magasabb, mint a csípője, tehát a lejtős hátú kiskutyák lehetnek később jók. A fül elhelyezkedése is fontos szempont: hozzá kell simulnia a fejhez, a halántékhoz, nem szabad elállnia.

A meghagyott, nevelésre szánt kiskutyákat több betegség is fenyegeti a fejlődés során, ezek ellen leginkább különböző, 3-8 hónapos korban beadandó oltásokkal lehet védekezni. Ma már a komplex betegségek ellen kombinált vakcinák kaphatók, amelyeket kéthónapos korban lehet beadni.

A szaporodási ciklust figyelembe véve a tavaszi alom a jobb, ugyanis az ilyen kiskutya télre megerősödik, s már lehet betanítani. Először a lövés hangjához és a járáshoz kell hozzászoktatni. Minél hamarabb elkezdődik a kutya nevelése, annál jobb. Egy növendék vizslát ideális esetben egy másik, felnőtt kutya segítségével lehet a legjobban és leghamarabb betanítani és megnevelni, de ennek az a kockázata, hogy a másik hibáit is eltanulhatja. Önmagától is rákaphat a vadászatra, de ekkor sokkal később tanul be. Nemek szempontjából a nőstény a hűségesebb kutya, szófogadóbb, viszont az a hátránya, hogy ha télen kölykezik, nem lehet vele vadászni.

Kárpátalján nemrég lépett életbe az a szabály, mely szerint csak törzskönyvezett kutyával lehet vadászni. Ha egy kutya nem rendelkezik a megfelelő papírokkal, akkor le kell vizsgáztatni. Egy ilyen vizsga két részből áll. Először kiállításra kell vinni a kutyát, ahol megvizsgálják a küllemét: milyen a külseje, az állása, a tartása, a fogazata hogyan zár, milyen a szőrzete. Az itt megfelelteket katalogizálják, s bekerülnek az összukrajnai vadászkutya-állományt tartalmazó törzskönyvbe. Ezután következik a gyakorlati vizsga, amelyet minden évben megrendeznek, de az itt kapott diplomák csak a vadászati használatra jogosítanak fel, tenyésztésre nem. Azok a kutyák, amelyek mind a két próbát teljesítették, alkalmasak a továbbtenyésztésre. Vidékünkön még nem nagyon vannak elterjedve a törzskönyvezett kutyák, így a meglévőket kell elvinni a vizsgára.

Egy vadászkutya akkor jó, ha szófogadó, keresi a vadat, s azt csinálja, amit a gazdája mond neki. Egyes vadászkutyáknak nagy dicsőségére válik, ha vackon fogják meg a nyulat, ami azonban a szabályok szerint hiba: csak a felriasztás, kiugrasztás a dolga. Ha a vadászeb nem fogad szót, hanem igen előremegy, felzavarja a vadat, ami a gazdája előtt van, s elriaszt mindent lőtávon belül - nem alkalmas vadászatra.

Egy felnőtt kutyát leginkább az a veszély fenyegeti, hogy véletlenül meglövik. Betegségek szempontjából ősszel lehetnek gondok a kullancs miatt, de ha minden évben (mindig ugyanabban az időszakban) beoltatjuk, valamint a vadászatok után a szőrét "ledolgozzuk", nem lehet baj.

Kutyára nem kell külön engedélyt kiváltani, csak a munkavizsgán kell átmennie. A vadászkutyákat csak tenyésztésre tartani nem érdemes, mert ezeknek az állatoknak pont a "foglalkozásuk" adja az értéküket. Például egy törzskönyvezett kiskutya ára 100 dollár körül mozog, de lehet 50, 150, 200, 300, 400 dollárért is vásárolni.

snicer