Citerával vonószenekari felállásban

A magyar népzene felvidéki Bástyája

2007. december 21., 09:00 , 362. szám

A Beregszászi Művelődési Házban nemrég megrendezésre került 8 koncert - 8 ország - egy nemzet c. jótékonysági hangverseny egyik fellépője volt a felvidéki Bástya Citerazenekar, akiknek, mint megtudtuk, ez volt első kárpátaljai útjuk. Az alábbiakban Gubucz Péterrel, a zenekar vezetőjével beszélgettünk az együttesről.

- Mit kell tudnunk a csapat alakulásáról, a névválasztásról?

- 1999-ben alakult meg zenekarunk a felvidéki Ácsteszéren. Tagjaink közül szinte mindenki rendelkezett korábbi szakmai tapasztalatokkal, hiszen mindannyian zenéltünk már különböző zenekarokban. Ezenkívül közös volt még bennünk a muzsikálás, a magyar népzene és hangszerünk, a citera szeretete. Eldöntöttük, hogy alakítunk egy közös zenekart, noha ekkor még szinte mindenki tanult. A névválasztásnak érdekes története van, és hármas okra vezethető vissza. Egy Bástya nevű támogatónk iránti hálából vetődött fel először az ötlet, hogy legyen ez a zenekar neve. Aztán az együttes valamelyik barátja megemlítette, hogy ez nem is olyan rossz, hiszen ez a név jó jelzője lehet annak, amit csinálunk: a népzene és a kultúra őrzésének, védelmének. Harmadrészt pedig gyakran próbáltunk a komáromi erődrendszerhez tartozó vági erőd 6-os bástyájában, így már csak ebből az okból is ezt a nevet hagytuk jóvá.

- Bemutatnád az együttes tagjait?

- Jelenleg kilenc főből áll a zenekar: jómagam, Gubucz Péter (Ácsteszér) vagyok a zenekarvezető, prím-, tenor- és basszusciterán játszom. A további tagok lakhely és hangszerek szerint: Cservenka Levente (Révkomárom) szólóének, prím- és tenorcitera, Tóth Piroska (Nyalka) szólóének, tenorcitera, harmonika, Gubucz Eszter (Ácsteszér) tenor- és basszuscitera, Tóth Éva (Ászár) basszuscitera, Géringer Zsolt (Súr) tenorcitera, Bata László (Ete) prímcitera, Paszicsnyuk Péter (Ácsteszér) bőgőcitera és Paszicsnyuk István (Ácsteszér) bőgőcitera. Kilencünk közül mindenkinek más a munkaköre: van, aki építési vállalkozóként és kamionvezetőként tevékenykedik, de van köztünk mentőstiszt és fémelemgyártó-gépészmérnök is.

- Mit tudhatunk az általatok képviselt zenei irányzatról?

- Eredeti magyar népzenéket adunk elő citerakísérettel, s lehet mondani, hogy egy új stílusú citerazene úttörői vagyunk. Többszólamú citerajátékunknak megfelelően prím-, tenor- és bőgőciterát használunk, melyek a vonószenekari felállásnak - hegedű, brácsa és nagybőgő - felelnek meg, s ennek köszönhető játékunk sajátos zenei hangzása.

- Milyen művek tartoznak a repertoárotokba?

- A magyar népzene forrásaiból táplálkozó gazdag színpadi repertoárunk van, amelyben a Bartók Béla szerinti felosztásban szereplő összes tájegység - Dunántúl, Felföld, Alföld, Erdély, Moldva, Mátyusföld, Délvidék - zenéje megtalálható. Csárdást, karikást, verbunkot stb. egyaránt játszunk. Ezek hangszeres megszólaltatása alkalmával a citerán kívül használunk más hangszereket is: pl. Moldva és a Mátyusföld népzenéjének esetében moldvai nagydobot, ütőfát, valamint harmonikát és hegedűt.

- Milyen emlékezetesebb fellépéseitek voltak?

- Az általunk leggyakrabban látogatott helyek - állampolgárságunk okán - Szlovákia magyarlakta területei, különösen a Csallóközi magyar háromszög: Komárom- Pozsony- Galánta. Külföldön Erdélyben koncerteztünk sokat, most itt Kárpátalján ez az első utunk. A legemlékezetesebb fellépéssel egybekötött utazásunk Portugáliában volt, ahol egy helyi fesztivál keretében játszottunk magyar népzenét a portugál, ill. nemzetközi közönségnek. Egy alkalommal voltunk már Szlovákia nívódíjas zenekara, de valójában nem a hivatalos elismerés a célunk; megelégszünk azzal, hogy a közönségnek tetszik a munkánk.

- CD-adományozással egybekötött koncertről lévén szó, milyen jellegű munkáitok kerültek ki a közönséghez?

- Már rögtön a megalakulásunkat követő év nyarán, 1999-ben sikerült piacra dobnunk egy CD-t Határok nélkül címmel, melyen erdélyi, felvidéki és kis-magyarországi tájegységek dallamait játsszuk. Ezt követte egy újabb CD 2002-ben De sok idő címmel a Periferic Records Kiadó segítségével, a legújabb munkánk pedig 2004-ben került ki a polcokra Amit tudtak címmel.

- Összegzésképpen: szerintetek mi a küldetése a zenekarnak?

- Megismertetni a citerát és az ebből fakadó zenét minél több emberrel, és bebizonyítani azt, hogy ez a hangszer zenekarban is megállja a helyét. Ezenkívül tovább szeretnénk tökéletesíteni magunkat ezen a hangszeren, hiszen a képességek csiszolgatásából soha nem elég.

Fischer Zsolt